Felmentési idő – jogviszony-létesítés és átsorolás

Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenség szabályai a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony teljes időtartama alatt alkalmazandók, tehát a felmentési vagy lemondási idő alatt is. A munkáltató ez alapján megtagadhatja a további jogviszony létesítésének engedélyezését, amennyiben annak fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

„Nők 40” – munka nyugdíj mellett

Kérdés: Egy szociális intézményben (idősek otthonában) közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégánknak idén júniusban lehetősége van elmenni nyugdíjba a nők negyven év jogosultsági idejével. A felmentési ideje hatvan nap és hat hónap lenne. Van-e arra lehetőség, hogy a kolléga kérésére eltekintsünk a felmentési idejétől? Tehát a négy hónap ledolgozandó és a négy hónap le nem dolgozandó időt is munkával töltse? Vagy milyen lehetősége van, ha nem szeretne otthon maradni, de a nyugdíjazását is el tudja kezdeni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A Tny. 18. §-ának (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – kedvezmény nélkül

Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd közalkalmazottként, később – 2011 óta – köztisztviselőként dolgozott megszakítás nélkül, így összesen 40 év jogviszonnyal rendelkezik. Amikor még közalkalmazott volt, a jubileumi jutalom számításához figyelembe vették a KISZ-bizottsági tagként létesített munkaviszonyát, azonban köztisztviselőként ezen időszakot kivette a munkáltató. Most, hogy nyugdíjba megy, felmerült a 35 vagy 40 év jubileumi jutalomra jogosult-e a köztisztviselő? Az a rendelkezés, miszerint a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat kell kifizetni, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, alkalmazható-e ezen esetben?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszonyt a munkáltatónak felmentéssel meg kell szüntetnie, ha azt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő köztisztviselő kérelmezi, azaz a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

Kérdés: A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. I. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számításához szükséges tételek meghatározása a távolléti díj esedékességének időpontjához kapcsolódik. Így az alapbérrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány adja meg, míg a teljesítménybér- és a bérpótlékrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Egy munkaviszony – több munkáltatóval

Kérdés: Az Mt. 195. §-a szabályozza azt az esetet, amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van. Szabályos-e az, ha az egyik munkáltató külön kötött határozatlan idejű munkaszerződést a munkavállalóval, majd később belépett a másik munkáltató határozott idejű munkaszerződéssel a jogviszonyba? Mi a helyes eljárás akkor, ha a határozatlan munkaviszonyt biztosító munkáltató „ki kíván szállni” a jogviszonyból? Ilyenkor beszélhetünk jogfolytonosságról, ha a másik munkáltató felkínálja a továbbfoglalkoztatást? Vagy először le kellene zárni a munkaviszonyt, és kifizetni a végkielégítést a munkavállalóknak? Szabályos-e egyáltalán a külön kötött munkaszerződés? Jogfolytonosság esetén a határozott idejű munkaszerződéseket felkínáló munkáltatónak milyen kondíciókkal kellene átvenni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg [Mt. 195. § (1) bek.]. Ez az atipikus munkaviszony azt a helyzetet veszi alapul, amikor eleve több munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Nyugdíjas pedagógus – a jogviszony-megszüntetés feltételei

Kérdés: A Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jogviszonya fenntartása mellett korábban már kérte a nyugdíja megállapítását a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak alapján, és azt azóta igénybe is veszi. Amennyiben a nyugdíj mellett foglalkoztatott pedagógus jelzi munkáltatójának, hogy szeretné jogviszonyát felmentéssel megszüntetni, az esetben a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltató köteles-e felmentéssel – felmentési idő kiadásával – megszüntetni a jogviszonyt, vagy e tekintetben felajánlhatja-e például a közös megegyezés jogcímén történő jogviszony-megszüntetést? A Púétv. 3. §-ának 26. pontjában foglaltak alapján nyugdíjasnak minősülés vonatkozásában van-e különbség a tekintetben, hogy az érintett pedagógus öregségi nyugdíjat, vagy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak szerinti, „nők 40”-et igényelte meg korábban, vagy e vonatkozásban mindkét esetben egyaránt nyugdíjasnak minősül a pedagógus, és alkalmazható a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti felmentési lehetőség? Ez alapján a végkielégítésre való jogosultság vonatkozásában is mindkét esetben nyugdíjasnak minősül már a pedagógus, és felmentés esetén sem illeti meg egyik esetben sem a végkielégítés? Amennyiben a munkáltató a pedagógus kérésére nyugdíjasnak minősülésre tekintettel felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt, azt csak felmentési idő biztosítása mellett teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazással összefüggő felmentést a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (2) bekezdése akként szabályozza, hogy egyfelől a munkáltató – saját döntése alapján – felmenthet minden olyan foglalkoztatottat, aki megfelel a nyugdíjasnak minősülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Nyugdíjas egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. hatálya alatt is irányadó az Mt.-ből a nyugdíjas munkavállaló definíciója [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. E szerint a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha rendelkezik az öregségi teljes nyugdíj feltételeivel (azaz betöltötte a 65. életévet, és van legalább 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel

Kérdés: Adott egy határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott közalkalmazott. A határozott idő 2024. december 31-én jár le, de szerződését 2025. február 15-ig tudjuk meghosszabbítani. A közalkalmazott 2025. február 12-én szerzi meg a 40 év jogosultsági időt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti nyugdíjra, és a szerződése meghosszabbítását követően 2025 januárjában vagy február elején tervezi beadni a kérelmet, hogy a munkáltató szüntesse meg felmentéssel a jogviszonyát. Ebben az esetben köteles a munkáltató elfogadni a közalkalmazott felmentési kérelmét? Amennyiben igen, hogyan alakul a közalkalmazott felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott kérésére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjához előírt feltételeket [Tny. 18. § (2a) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

„GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése

Kérdés: A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban: mivel az eset valamennyi körülményét nem ismerhetjük, ezért értelemszerűen csak a kérdésben írottakból tudunk kiindulni. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony felmentéssel megszüntethető többek között akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Szabadság felmentési időre

Kérdés: Az egyik alkalmazottunk, aki közalkalmazotti jogviszonyban van, 2025. 03. 31-ig lenne nálunk állományban, mivel utána a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával menne nyugdíjba. A felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A ledolgozandó felmentési ideje 2024. 08. 02. – 2024. 11. 30-ig tart, 2024. 12. 01. – 2025. 03. 31-ig pedig otthon tölti a felmentési idejét. A felmentési időre jár-e neki szabadság? Hogyan kell arányosítani az éves szabadságát? Hogyan kell eljárni a szabadság kiadásában? Ilyen esetben végkielégítés megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak esetében is alkalmazandó az Mt. szabadságra jogosultságot meghatározó szabálya [Kjt. 2. § (3) bek., 59. §]. Ennek alapján a közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
26