Napidíj után kell-e munkaerő-piaci járulékot fizetni?

Kérdés: 2010 márciusában munkavállalónk részére külföldi kiküldetése alapján napidíjat számolunk el. (Nem árufuvarozók vagyunk!) Kell-e a munkavállalótól a napidíj után az 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot vonni?
Részlet a válaszából: […] ...§-a határozza megazokat az eseteket, amelyekben nem kell a biztosítottnak megfizetnie a 1, 5%-osmunkaerő-piaci járulékot, így például a díjazás ellenében munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Közalkalmazottak rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Jogszerű-e Önök szerint az, ha a közalkalmazottaink rendkívüli munkavégzése esetén a Ktv. 40. §-át alkalmazzuk, azaz általában az egyébként irányadó bérpótlék helyett a végzett munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt biztosítunk, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka esetén pedig az elvégzett munka időtartamának kétszeresét adnánk ki szabadidőként?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy Kjt. hatálya alá tartozómunkáltatóknál a közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. – mögöttes jogszabálykéntpedig az Mt. – rendelkezéseit kell alkalmazni, általában véve nincs lehetőség aKtv. rendelkezéseinek "automatikus" alkalmazására. Ebből következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszából: […] ...fennállása alatt is folyamatosan terheli[Mt. 3. § (1)–(2) bek.]. A munkáltató tehát köteles tájékoztatni a munkavállalóta díjazásának részleteiről is, és ez a tájékoztatása a munkavállaló oldalánigényt is megalapozhat az abban foglaltak teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Keresetkiegészítés – munkavállalóknak is?

Kérdés: A 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a közalkalmazott pedagógusoknak keresetkiegészítés jár. Az egyházi iskolában dolgozó pedagógusok az Mt. hatálya alá tartoznak. A munkáltató saját döntése alapján részesítheti-e keresetkiegészítésben pedagógusait a rendeletnek megfelelően? Ezt az is alátámasztja, hogy a közoktatási törvény szerint a nem közalkalmazott pedagógusoknak is ugyanannyit kell keresniük, mint az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak.
Részlet a válaszából: […] ...keresetkiegészítésnek is, mivel az Mt. 13. § (3) alapjánnincs akadálya, hogy az Mt.-től a munkavállaló javára eltérve, olyan díjazásijogcímet állapítsanak meg, melyet az Mt. nem tartalmaz. Jó példa erre a prémiumvagy a jutalom, az Mt. nem tartalmazza e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...álló, valamint a kölcsönzött munkavállalóvonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésértjáró díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében, ha– a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Prémiumévek program – csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
Részlet a válaszából: […] ...azaz hiányzása jogszerűségét ő is, mintbármely közalkalmazott, orvosi igazolással tudja a munkáltató előtt igazolni.Ennek esetleges díjazási hatására a Péptv. 4. § (4) bekezdésében a válasz. Eszerint "a programban részt vevő havonta a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. E szabálycélja, hogy a beteg a munkavállaló ugyanannyi napra kapja meg a munkabérhelyett a betegszabadságra járó díjazást, mintha dolgozna. Mindez a kérdésbenszereplő tényállásra vetítve azt jelenti, hogy ha a munkavállalóbetegszabadsága alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kedvezményes jubileumi jutalom és a korengedményes nyugdíj

Kérdés: Az egyik köztisztviselőnk korengedményes nyugdíjba akar menni 2010. július 1-jével. Kérdésünk, hogy mikor és hogyan kell megszüntetnünk a jogviszonyát? Továbbá jogosult-e a köztisztviselő a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalomra, ha 2011. január 30-án lenne meg a 40 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak alapján a köztisztviselő közszolgálatijogviszonyának megszüntetésére a korengedményes nyugdíjazás igénybevétele miattkerül sor. A 181/1996 Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint akorengedményes nyugdíj igénybevételének feltétele, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkabér bankszámlára utalása – ki határozza meg a bankot?

Kérdés: Cégünk álláspontja szerint nem vagyunk kötelesek a munkavállaló számára a munkabér bankszámlára történő utalásának ingyenességét biztosítani abban az esetben, ha a munkavállaló nem az általunk megjelölt banknál nyit számlát. Vajon helyes-e ez a jogértelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...Figyelemmel arra, hogy az idézett rendelkezés a munkavállaló általmeghatározott fizetési számlát említi, amennyiben munkáltató a díjazásikötelezettségét számlára történő átutalás útján teljesíti, az csakis amunkavállaló által kifejezetten ekként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Körzetközponti jegyző illetményének megállapítása

Kérdés: Körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat vagyunk, és új jegyző kerül kinevezésre nálunk. Kérdésünk, hogy hogyan kell a jegyző illetményét megállapítani, ha körzetközponti önkormányzatról van szó? Jár-e a körzetközponti feladatok ellátásáért külön díjazás?
Részlet a válaszából: […] A körzetközponti jegyző fogalmát a Ktv. 45. § (6) bekezdésehatározza meg. E szerint a körzetközponti jegyző az a jegyző, aki akörzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendeletalapján más településekre is kiterjedő illetékességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
82
83
84
94