Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató tudomására hozzák.Az elháríthatatlan akadály miatti munkaidő-kiesés idejére amunkáltató ugyanakkor nem köteles semmilyen díjazást sem fizetni, így amunkavállalónak nem jár távolléti díj sem. Természetesen az Mt. lehetővé teszia munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Díjazás hétvégi továbbképzésre?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. § (4) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalóköteles – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – a munkáltató általkijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákatletenni, kivéve ha ez személyi vagy családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § határozza meg a rendkívüli munkavégzés eseténjáró ellenértéket. Az (1) bekezdés szerint a munkavállalót rendkívülimunkavégzés esetén rendes munkabérén felül a (2)–(4) bekezdés szerintellenérték illeti meg. Vagyis minden esetben a rendes munkabéren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkaidő-változás az okmányirodában

Kérdés: A vezetés azt tervezi, hogy megemeli az okmányiroda nyitvatartási idejét. Ezáltal az okmányirodai munkatársak heti negyven óránál többet dolgoznának. Kérdésünk, hogy emiatt kell-e a kollégák kinevezését módosítani, illetve az illetményt ennek függvényében kell-e megállapítani? Megtehetjük-e azt, hogy a heti negyvenórás munkaidő megmarad, viszont a munkatársak nem azonos időben kezdik majd meg a napi munkavégzést, hanem időben elcsúsztatva, például egymást váltva? Ezt hogyan kell dokumentálnunk? Ekkor a heti munkaidő nem változna, ennek ellenére kell-e a kinevezésüket módosítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...jellegére. Ezt támasztja alá az is, hogya rendkívüli munkavégzésért – a Ktv. 40. §-ában foglaltak alapján – aköztisztviselőt díjazás nem illeti meg, részére a rendkívüli munkavégzésidőtartamával megegyező szabadidő jár.Az okmányirodai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Helyettesítési díj és a jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most lett jogosult a 25 éves jubileumi jutalmára. A kolléga egy másik, tartósan távol lévő munkatársát helyettesíti, amiért helyettesítési díjat kap. A kollégát megillető jubileumi jutalom összegének meghatározásakor illetményként beszámít-e a helyettesítési díj?
Részlet a válaszából: […] ...és illetménypótlékból áll. A Ktv. 49/B. § (1) bekezdésemegállapítja, hogy a helyettesítési díj az illetményen felüli, külön díjazás.Ennek alapján megállapíthatjuk: mivel a helyettesítési díj az illetménynek nemrésze, ezért a jubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] ...nem hagyható figyelmen kívül az Mt. 142/A. §-a sem, melyúgy rendelkezik, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munkadíjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kelltartani. Ha tehát két azonos munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Helyettesítési díj rendes szabadság esetén

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom az egyik polgármesteri hivatalban, és 2009. július 1-jétől egy tartósan távol lévő kolléganőm feladatkörét is ellátom, amelyre helyettesítési díjat kapok. A helyettesítési díjamból azonban a rendes szabadságom idejére a munkáltatóm levonja annak időarányos részét. Kérdésem, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselő amunkáltató intézkedése alapján tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít,akkor az illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Ugyanezen paragrafus (1) bekezdése szerint a helyettesítési díj a helyettesítéselső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Osztott munkaidő

Kérdés: Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért – hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát – napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb helyen kell tartózkodnia, ez az időszaknem tekinthető pihenőidőnek, ez esetben a két munkavégzés közötti időszakra(ideértve a díjazási szabályokat is) az ügyeletre vonatkozó szabályokat kell amunkáltatónak alkalmaznia (lásd az Mt. 129. és 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Igazolatlan távollét – munkaszüneti nap a mulasztott időszakban

Kérdés: 2009-ben október 23-a péntekre esett. Az ünnepet megelőző napon igazolatlanul távol maradt az egyik alkalmazottunk, és legközelebb csak október 27-én (kedden) jelentkezett munkára. Utólag betegségre hivatkozott, ám orvosi igazolást nem tudott felmutatni. Úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk el, azonban az igazolatlanul mulasztott időszakba esett munkaszüneti napra szerintünk nem illeti meg díjazás.
Részlet a válaszából: […] ...napon is lehetséges afoglalkoztatás, megítélésünk szerint alappal vetődhet fel, hogy ez a nap isigazolatlan távollét, így arra díjazás sem jár. Természetesen a további kétmulasztott napot illetően sem tarthat igényt díjazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaidő – mikor kezdődik?

Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozást vezetek. Gyakorlatunk szerint a fizikai alkalmazottaim reggel 7-re érkeznek a telephelyre, a szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat összekészítik, bepakolják a furgonba, majd magam szállítom őket az adott építkezés helyszínére. Délután szintén én viszem őket vissza a telephelyre, ahol kipakolnak, majd átbeszéljük a másnapi terveket. Véleményem szerint a munkaidejük a munka tényleges megkezdésétől számítandó, vagyis amikor a helyszínen dolgozni kezdenek, így az órabérüket is ekkortól számolom. A munka pedig "a szerszámok letételével" fejeződik be. Szerintük helytelenül járok el, ezért kérem a segítségüket. Kellene díjazást fizetnem az embereimnek a kérdéses időre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő a munkajogviszonyból fakadó munkavégzésikötelezettség időbeli kerete. Az Mt. definíciója alapján a munkaidő amunkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amelybebe kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
1
83
84
85
94