216 talált cikk a bírói gyakorlat kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?

Kérdés: Alapítványunknak van egy önálló jogi személy szervezete, mely több munkavállalót foglalkoztat. A kuratórium azt szeretné, hogy az önálló jogi személy munkavállalói felett az alapítvány egyik alkalmazottja gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszerű-e, ha az alapítvánnyal jogviszonyban álló alkalmazott gyakorol munkáltatói jogokat az alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetének munkavállalói felett abban az esetben, ha ő maga nem áll jogviszonyban ez utóbbi szervezettel? Amennyiben igen, akkor szabályozhatjuk a kérdést az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában?

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?

Kérdés: Kölcsönbe adó vállalkozásként működünk; egyik munkavállalónkat minőség-ellenőrként kölcsönöztük ki egy céghez. A munkavállaló – a közzétett munkautasítás és a munkaköri leírás ellenére – a munkakezdést követően majdnem egy órával később ellenőrizte a gyártásra került terméket, amikor is észlelte, hogy az hibás. A gyártó gépsor leállítása után megállapították, hogy a kölcsönvevőnél jelentős kár keletkezett. Erről a kölcsönvevő cég tájékoztatott minket. A kérdésem, hogy közölhetünk-e erre hivatkozva azonnali hatályú felmondást a munkavállalóval?

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?

Kérdés: Munkaügyi jogvitát kezdeményezett velünk szemben az egyik alkalmazottunk, akit a munkaszerződése szerinti munkakör mellett 2008 óta az eredeti munkakörébe tartozó feladatok lecsökkenése miatt felkértünk, hogy vegyen részt egy másik munkakör ellátásában (ami kb. a munkaideje 30%-át tette ki). A felkérést örömmel el is fogadta, ám írásban mindezt nem rögzítettük. A 2011. év eleji átszervezés során teljes mértékben megszűnt a munkavállaló szerződése szerinti munkaköre, ezért – e tényre alapítva – rendes felmondást közöltük vele. A munkavállaló azzal a kéréssel fordult bírósághoz, hogy kerüljön megállapításra a jogviszonya jogellenes megszüntetése, mivel az átszervezés nem érintette azt a feladatkört, amit ő ténylegesen 2008 óta ellátott. Álláspontunk szerint ennek ellenére mi jogszerűen szüntettük meg a jogviszonyát, mert 2008-ban nem a munkakörét módosítottuk, hanem gyakorlatilag átirányítottuk, csak nem teljesen szabályszerűen. Önök szerint előfordulhat olyan bírósági döntés, amely szerint a 2008 óta ellátott feladatok a munkavállaló munkaköre részévé váltak írásbeli munkaszerződés-módosítás nélkül?!

Kérdés: Sok olyan részlegünk van, ahol a munkáltatói jogkör gyakorlása miatt üzemi tanácsi választás esetén önálló üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat kellene választani. Ez viszont azt is eredményezi, hogy a központi üzemi tanácsba 13-nál több helyi üzemi tanács (illetve üzemi megbízott) delegálhatna tagot. Meg lehet emelni a központi üzemi tanács taglétszámát ilyen esetben?

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?

Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munka­ereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?