Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott szülői szabadság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szülői pótszabadság igénylése

Kérdés: Ha a munkavállaló szülői pótszabadságra tart igényt, azt minden évben igényelnie kell? Vagy elegendő egyszer megtennie, és utána a gyermek 16. életévéig minden évben automatikusan meg kell adni?
Részlet a válaszból: […]118. §). A felek együttműködési kötelezettségéből [Mt. 6. § (2) bek.] eredően a munkavállalónak be kell jelentenie a munkáltatónak, ha valamilyen pótszabadságra jogosult. A munkáltató az adott naptári évre járó szabadság kiszámításához kérheti a jogosultsági feltétel fennállásának újbóli igazolását. Erre a szülői pótszabadságnál is szükség lehet, annak feltétele ugyanis nem csak a gyermek életkora.A törvény szerint ugyanis csak a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell figyelembe venni [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a szülővel (örökbe fogadó szülővel, nevelőszülővel, gyámmal stb.) életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [Cst. 4. § k) és 7. § (1) bek. a) pont]. Így elképzelhető,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2427
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Gyermek utáni pótszabadság elvált szülők esetében

Kérdés: Elvált apuka munkavállalónk a láthatásra kéthetente hétvégén jogosult. Jár-e neki gyermek utáni szabadság? Igénybe veheti-e a gyermek után járó adókedvezményt, ha a volt feleség lenyilatkozza, hogy ő nem veszi igénybe? A gyermek után járó szabadságról a munkáltató köteles mindenkit nyilatkoztatni és tájékoztatni, vagy amennyiben a munkavállaló igényt tart rá, neki kell azt a munkáltatója felé jeleznie?
Részlet a válaszból: […]is, a 294. § (1) bekezdésének c) pontja szerint gyermeknek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek tekintendő. E vonatkozásban a Cst. 4. §-ának k) pontja irányadó, mely kimondja, hogy saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek az a gyermek tekintendő, aki a munkavállalóval életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Vagyis az elvált, a gyermekkel együtt nem élő, csak láthatási jogot gyakorló édesapát a pótszabadság nem illeti meg.A szabadság kiadása a munkáltató feladata, tehát neki kell megtennie a jogosultság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1581

3. találat: Gyermeknevelési pótszabadság - elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszból: […]meg a gyermek nevelésével kapcsolatos feladatokat, hogy a szülői pótszabadságot az a fél veszi jogszerűen igénybe, aki egyébként nem látja el a gyermek fizikai gondozását. Ebben a körben a szülők döntési jogkörét a bírói gyakorlat is maximálisan tiszteletben tartja, ezt alátámasztja a Legfelsőbb Bíróság által éppen a közelmúltban közzétett BH 2011. 23. számú eseti döntés is. Ez egyértelműen azt juttatja kifejezésre, hogy a szülők megegyezésétől függ, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész - akár a gyermek tényleges fizikai gondozása, akár a nevelés terén. A gyermek nevelésében vállalt nagyobb szerep megítélésén önmagában például az a tény, hogy az egyik szülő a gyermeket otthon gondozza (éppen e jogcímen fizetés nélküli szabadságon van), nem változtat. Az ítélet szerint ugyanis a szülők munkamegosztásra vonatkozó megállapodása (pl. melyikük folytat keresőtevékenységet, és melyikük látja el a gyermek otthoni gondozását és felügyeletét) nem ad alapot annak megállapítására, hogy a gyermek nevelését döntően az otthon lévő házastárs látja el. Az említett ítélet szerint nem csupán a gyermekkel eltöltött idő függvénye, hogy nevelésében ki vállal nagyobb szerepet, mivel a gyermek nevelése nyilvánvalóan nem merül ki a gyermek gondozásában és az ehhez kapcsolódó háztartási tevékenységekben, hanem annál minőségében sokkal jelentősebb tevékenység. A szülők kötelessége, hogy a gyermek gondozása, tartása mellett a gyermek értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék [Csjt. 75. § (1) bekezdés], a gyermek helyes irányú testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása ezért mindkét szülő kötelessége. Mindezek alapján a szülők szuverén döntése, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész. Ezen értelmezés egyébként megfelel a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 938
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Gyermek gondozásának első évére járó szabadság

Kérdés: Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár szabadság. Esetünkben az anya a gyermek születése után 15 hónapig volt otthon - azaz a szülési szabadság időtartamára és ezt követően fizetés nélküli szabadságon -, majd ezt követően az apa ment fizetés nélküli szabadságra a gyermek hároméves koráig. Jár-e az apának a fizetés nélkül szabadság idejére szabadság?
Részlet a válaszból: […]dolgoznak. A munkaidő-kedvezmény így akár mindkét munkavállalót megilleti, akár párhuzamosan is. A gyakorlatban mindez ritka precedens, mert a GYES-t csak az egyik szülő veheti igénybe, de egy tehetős családnál elvileg elképzelhető, hogy mindkét munkaviszonyban egyszerre igénybe veszik ezt a lehetőséget. Mindezt ugyanis az Mt. nem zárja ki. Ebből következően azt a szabályt is külön-külön kell alkalmazni a szülők munkaviszonyára, hogy a fizetés nélküli szabadság első éve a rendes szabadságra jogosító idő - azaz a szabadságra való jogosultság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 853

5. találat: Gyermek után járó pótszabadság - ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszból: […]nézve nem vesz igénybe pótszabadságot. A jóhiszeműség és a tisztesség elve alapján a munkaviszonyban álló felektől - így a munkavállalótól is - megkívánható, hogy az egyik fél a jogával élve, a másik fél érdekeit is figyelembe véve úgy járjon el, hogy azzal a másiknak indokolatlanul hátrányt ne okozzon. Ebből következően elvárható a munkavállalótól, hogy a gyermekek nevelése kérdésében a valóságnak megfelelő nyilatkozatot adjon a munkáltató számára. Valótlan nyilatkozat esetén a felróható magatartás fennáll, így a munkáltató - amennyiben utóbb kiderül, hogy a pótszabadságot az említett jogcímen igénylő munkavállaló valótlanul nyilatkozott - a munkáltató a jogalap nélkül igényelt pótszabadság igénybevételéből eredő kára megtérítését (Mt. 166-168. §) az általános hároméves elévülési időn belül érvényesítheti. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely az egyik szülőnek a gyermeke nevelése céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága esetén kizárná[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 407
Kapcsolódó tárgyszavak: ,