Munkáltatói kárfelelősség terjedelme

Kérdés: Néhány munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk. Az üzletünkben az egyik alkalmazottunk ki akarta cserélni a villanykörtét, de megcsúszott alatta a szék és leesett, lábsérülését meg is kellett műteni. A műtét után azonban óvatlanok voltak a kórházban a nővérek, és leesett az ágyról, combnyaktörést szenvedett. A munkavállaló most kárigényt jelentett be. Ilyen helyzetben fennáll-e a felelősségünk akkor is, ha nem tartozott a munkakörébe a villanykörte kicserélése, és sosem adott neki senki olyan utasítást, hogy végezze el ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működésikörén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkaidő-beosztás megváltoztatása és a pótlékra való jogosultság

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás fentiek szerinti megváltoztatásalehetséges. Az Mt. azonban megköveteli, hogy a munkaidő-beosztást – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban,legalább egy hétre közölni kell. Ennek hiányában az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Gépjármű-üzemeltetési költség megfizetése a munkavállalót ért kár megtérítése körében

Kérdés: Egy munkavállalónkat pár évvel ez­előtt baleset ért. Ennek következtében a munkavállaló részben mozgássérültté vált, és ennek megfelelő gépjárművet kellett vennie. Akkor ennek az értékét a munkáltató kártérítés körében megfizette. Most azzal az igénnyel lépett fel a munkavállaló, hogy az autó használati költségeit is térítse meg számára a munkáltató. Az igényét méltánytalannak érezzük, hiszen az egész családja ezt az autót használja, és a teljes üzemeltetési költséget kéri megtéríteni. El lehet utasítani valamilyen jogszabály alapján az igényét?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kártműködési körén kívül eső és egyben elháríthatatlan ok, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkáltató jogosulatlan képviseletével okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Amunkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint azokozati összefüggést ugyanakkor a munkáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkáltatói jogok gyakorlása az alapítvány szervezetében

Kérdés: Alapítványunknak van egy önálló jogi személy szervezete, mely több munkavállalót foglalkoztat. A kuratórium azt szeretné, hogy az önálló jogi személy munkavállalói felett az alapítvány egyik alkalmazottja gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszerű-e, ha az alapítvánnyal jogviszonyban álló alkalmazott gyakorol munkáltatói jogokat az alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetének munkavállalói felett abban az esetben, ha ő maga nem áll jogviszonyban ez utóbbi szervezettel? Amennyiben igen, akkor szabályozhatjuk a kérdést az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványok vonatkozásában – ellentétben a gazdaságitársaságokkal – nincs külön jogszabályi rendelkezés a munkáltatói jogokgyakorlása tekintetében. A Gt. alapján ugyanis a munkáltatói jogok gyakorlásáraáltalános szabályok szerint a társaság vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemimegbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemitanácsot is létre kell hozni. A központi üzemi tanács létrehozása során amunkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Azonnali hatályú felmondás kölcsönvevőnek okozott kár esetén

Kérdés: Kölcsönbe adó vállalkozásként működünk; egyik munkavállalónkat minőség-ellenőrként kölcsönöztük ki egy céghez. A munkavállaló – a közzétett munkautasítás és a munkaköri leírás ellenére – a munkakezdést követően majdnem egy órával később ellenőrizte a gyártásra került terméket, amikor is észlelte, hogy az hibás. A gyártó gépsor leállítása után megállapították, hogy a kölcsönvevőnél jelentős kár keletkezett. Erről a kölcsönvevő cég tájékoztatott minket. A kérdésem, hogy közölhetünk-e erre hivatkozva azonnali hatályú felmondást a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonytazonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti.A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással amunkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Prémium a munkaszerződésben

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?
Részlet a válaszából: […] Az egységes bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkáltatóa munkaszerződés megkötésekor vállalta, hogy minden évben egy meghatározottidőpontig prémiumfeladatot tűz ki, ám ezt az adott évben elmulasztja, és ilyenkitűzésre egyáltalán nem kerül sor, mindez a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Kettős munkakör vagy szóbeli átirányítás?

Kérdés: Munkaügyi jogvitát kezdeményezett velünk szemben az egyik alkalmazottunk, akit a munkaszerződése szerinti munkakör mellett 2008 óta az eredeti munkakörébe tartozó feladatok lecsökkenése miatt felkértünk, hogy vegyen részt egy másik munkakör ellátásában (ami kb. a munkaideje 30%-át tette ki). A felkérést örömmel el is fogadta, ám írásban mindezt nem rögzítettük. A 2011. év eleji átszervezés során teljes mértékben megszűnt a munkavállaló szerződése szerinti munkaköre, ezért – e tényre alapítva – rendes felmondást közöltük vele. A munkavállaló azzal a kéréssel fordult bírósághoz, hogy kerüljön megállapításra a jogviszonya jogellenes megszüntetése, mivel az átszervezés nem érintette azt a feladatkört, amit ő ténylegesen 2008 óta ellátott. Álláspontunk szerint ennek ellenére mi jogszerűen szüntettük meg a jogviszonyát, mert 2008-ban nem a munkakörét módosítottuk, hanem gyakorlatilag átirányítottuk, csak nem teljesen szabályszerűen. Önök szerint előfordulhat olyan bírósági döntés, amely szerint a 2008 óta ellátott feladatok a munkavállaló munkaköre részévé váltak írásbeli munkaszerződés-módosítás nélkül?!
Részlet a válaszából: […] Igen, előfordulhat ilyen tartalmú döntés, amely perszenagyban múlik a munkavállalót terhelő bizonyítás sikerességén is. Az Mt. azeredeti munkakör mellett ellátandó feladatok elvégzésére adott utasítássalkapcsolatban akkor mondja ki, hogy az ilyen munkáltatói intézkedés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Központi üzemi tanács létszáma

Kérdés: Sok olyan részlegünk van, ahol a munkáltatói jogkör gyakorlása miatt üzemi tanácsi választás esetén önálló üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat kellene választani. Ez viszont azt is eredményezi, hogy a központi üzemi tanácsba 13-nál több helyi üzemi tanács (illetve üzemi megbízott) delegálhatna tagot. Meg lehet emelni a központi üzemi tanács taglétszámát ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál,illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol amunkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. Üzemi megbízottat annál amunkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
15
16
17
21