206 talált cikk a betegszabadság kifejezésre

Kérdés: Van egy havibéres munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, heti 18 órában, ami napi 3,6 órát jelent. Ezt úgy dolgozza le, hogy minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön dolgozik 6-6 órát. Ha egész héten szabadságra megy, akkor öt napot írjunk ki, és 5 x 3,6 órát kell elszámolni neki? Viszont ha elmegy egy nap szabadságra (pl. hétfőn), akkor hat órát kell elszámolni neki, és csak egy nap szabadságot?

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeret mellett a munkavállalónk január hónapban eredetileg 23 munkanapra került beosztásra, mely 23 napból végül 5 nap szabadság került kiadásra (január 5-9. között). A munkával töltött napokon 10 alkalommal 6-14 óra, 5 alkalommal 12-20 óra, 1 alkalommal 10-20 óra, 2 alkalommal 9-17 óra között végzett munkát. A munkáltató úgy bírálta el, hogy a 23 munkanapra történő beosztást szem előtt tartva nem volt meg adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő elvárt 1/3-a a munkaidő kezdetének rendszeres változása tekintetében. Helyesen jártunk-e el, hogy az 5 nap szabadság ellenére a havi 23 napos eredeti beosztást vettük figyelembe, így a műszakpótlék alapjául szolgáló 18-06 közötti intervallumba eső órákra nem adtuk meg a munkavállalónak a műszakpótlékot? Kell-e külön vizsgálni, hogy a szabadság milyen műszakra esik?

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja a társaságával munkaviszonyt létesített az ügyvezetésre és a társaság tevékenységének ellátására. Nevezett kft. december 6-án felszámolás alá került. A felszámolási eljárás megindításáról december 20-án szerzett tudomást. Az ügyvezető tag december 4-én keresőképtelen állományba került, és jelenleg is munkaképtelen. Jogos-e a felszámoló követelése, miszerint az alapító munkaszerződését december 6-ával meg kell szüntetni, mivel az ügyvezetői megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik? Élvezi-e az Mt. által biztosított felmondási védelmet?

Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?

Kérdés: Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?