202 talált cikk a betegszabadság kifejezésre

Kérdés: 2016. január 6-án kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen. Folyamatos munkarendben dolgoztam, 4 műszakban, kölcsönzött munkavállalóként. Úti balesetet szenvedtem május 18-án. Ha passzív állományba tesznek, akkor mik a lehetőségeim, és milyen törvények védenek?

Kérdés: Felmondhat-e egy munkáltató a munkavállalónak a táppénzes időszak alatt? Ha igen, mikortól kezdődik a felmondási idő? Ha az orvos igazolta a munkavállaló keresőképességét, az azt követő naptól kell számítani a felmondási időt?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?

Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?

Kérdés: Munkavállalónkat – aki táppénzes állományban van – határozott idejű munkaszerződéssel alkalmaztuk. Határozott idejű munkaszerződése 2015. október 3-án lejár, munkájára azonban a továbbiakban is számítunk! Kérdésem, hogy táppénzes állománya ideje alatt – mely előreláthatólag október közepéig tart – módosíthatjuk-e szerződését közös megegyezéssel határozatlan idejűre, vagy a táppénzes állományára tekintettel ez az út nem járható, s új szerződést kell majd a táppénzes állomány megszűnését követően kötnünk vele?

Kérdés: Van egy havibéres munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, heti 18 órában, ami napi 3,6 órát jelent. Ezt úgy dolgozza le, hogy minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön dolgozik 6-6 órát. Ha egész héten szabadságra megy, akkor öt napot írjunk ki, és 5 x 3,6 órát kell elszámolni neki? Viszont ha elmegy egy nap szabadságra (pl. hétfőn), akkor hat órát kell elszámolni neki, és csak egy nap szabadságot?

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?