Többlet-járulékkedvezmény – elmaradott kistérségi foglalkoztatás esetén

Kérdés: Építőipari cégünk több mint 80 fizikai munkavállalót alkalmaz, a többség az észak-magyarországi kistelepülésekről, illetve Erdélyből származik. Lehetőségünk lenne-e valamilyen járulékkedvezmény idénybevételére a foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...Pftv. 2009. január 1-jén hatályba lépett 8. §-a alapján amunkaadót a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresőkfoglalkoztatása után többlet-járulékkedvezmény illeti meg. Az érvényes StartExtra kártyával (a továbbiakban: kártya) rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Magán-munkaközvetítő tevékenység folytatása

Kérdés: Magyar informatikai szakemberek kiküldését tervezi tanácsadási tevékenységgel foglalkozó társaságunk fejlődő országokban letelepedett cégekhez. Milyen jogszabályi feltételeket kell teljesítenünk ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...az informatikai szakemberek és a külföldimunkaadók között jön létre a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, és atanácsadó céggel nem állnának a szakemberek foglalkoztatásra irányulójogviszonyban, a tanácsadó cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...okozta [Mt. 90. § (1) bekezdés a) pont]. Afelmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja azirányadó [Mt. 90. § (4) bek.]. Ebből következik az is, hogy amennyiben amunkavállaló például március 1-jén visszatér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kollektív szerződés részleges felmondása

Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
Részlet a válaszából: […] ...pedig hallgatólagosan nem lehet módosítani, tehát amennyiben a másikfél a módosító javaslatra nem nyilatkozik, azt nem lehet elfogadottnaktekinteni (EBH 2000. 241).Összességében: ha a kollektív szerződés nem rendelkezettarról, hogy melyik részét és milyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk általában a munkavállaló részére az Mt.165. §-a szerint nyújtott jóléti támogatások körébe tartozik. Az idézetttörvényhely alapján a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás

Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
Részlet a válaszából: […] ...meg havi munkaidőt. Ennek oka, hogy a hónapok eltérőszámú munkanapból állnak, például a naptári napok eltérő száma, valamint azadott hónapba tartozó esetleges munkaszüneti napok miatt. Ezért az adotthónapban ledolgozható munkaórák száma is eltérő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rendkívüli munkavégzés – év végén átnyúló munkaidőkeret esetén

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátja szempontjából a munkaidőkeretenfelüli többletmunkavégzés mértékét abban a naptári évben kell figyelembe venni,amelyben az adott munkaidőkeret befejeződik. Ebből következően a kérdésbenemlített három hónapig – november 1-jétől január 31-ig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a rendes szabadság kiadása során napokban -és nem órákban – kell meghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadságnapjainak számát. Vagyis ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi 8 óra,akkor – függetlenül attól, hogy egyes napokon beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...folytatása esetén abban az esetben megszűnik, – ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodássalrendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hategymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Örökbefogadó – járnak-e a "vér szerinti" anya kedvezményei?

Kérdés: Egyik kolléganőnk örökbefogadási tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon vett részt. Ha férjével sikerül örökbe fogadniuk egy csecsemőt, megilletik majd az Mt.-ben meghatározott terhes és szülő nőkre vonatkozó kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...polgári jogi szempontból hasonló jogállás illeti megaz örökbe fogadó és a vér szerinti szülőket, úgy a magánjog talaján állómunkajog is egyformán kezeli őket. A Legfelsőbb Bíróság MK 57. számúállásfoglalása alapján csecsemő örökbefogadása esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
302
303
304
319