Hosszú várakozás rugalmas munkarend miatt

Kérdés:

Rugalmas munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállalóink esetén a munkaidő-beosztás jogát részben engedjük át. Munkáltatónként fenntartjuk azt a lehetőséget, hogy a munkavállalót korábban munkavégzésre berendelje, illetve a törzsidő végével is munkavégzésre utasítsa. A munkaidő-beosztás részben történő átengedésével vannak napok, amikor a munkaidő hosszát előre nem lehet megtervezni. Helyes-e az a gyakorlatunk, hogy a munkaidő-beosztás sajátossága miatt a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának b) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: A köztisztviselő az I. besorolási osztály, vezető tanácsos besorolási fokozat 10. fizetési fokozatába került besorolásra, és előírásra került részére a közigazgatási szakvizsga letétele három éven belül, melyet határidőben teljesített is. A válasz értelmében, mivel a Kttv. 118. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, őt a magasabb besorolási fokozat (főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni [Kttv. 120. § (1) bek.]. Ha nem a 10. fizetési fokozatban lenne az érintett, hanem a 8. fizetési fokozatban a Kttv. 120. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján, akkor is a főtanácsos 11. fokozatba kellene sorolni a köztisztviselőt? Vagyis ebben az esetben három fizetési fokozatot lépne előre a szakvizsga teljesítése miatt? A jogszabály a fizetési fokozatot és a besorolási fokozatot együttesen kezeli, így viszont a megfelelő számú közszolgálati jogviszonyban töltött idő teljesítése nélkül lépne egy besorolási fokozatot is.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 120. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a köztisztviselő a Kttv. 118. §-a (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés:

Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Részlet a válaszából: […] A pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében a fizetési kategória megállapítására vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a következőket írja elő: "a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán – most már a munkáltató döntésénél fogva – fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A közalkalmazotti jogviszony idejét a Kjt. 87/A. § szerint kell számolni, melynek (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Pedagógus besorolása a "hatéves szabály" alapján

Kérdés: Önkormányzatunk óvodájába óvodapedagógust szeretnénk felvenni, aki 2020-ban szerezte meg a diplomáját, előtte 11 évet vállalkozói szférában dolgozott. A hat évet meghaladó bármely munkaviszonyt figyelembe kell venni? Gyakornok vagy pedagógus I. fokozatba kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] A 326/2021. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy–nem rendelkezik az (1)-(2) bekezdés szerint számított egy vagy két év szakmai gyakorlattal,–de bármely más munkakörben, vagy részben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Szociális gondozó besorolása – a pályakezdő előmenetele

Kérdés: Ha egy pályakezdő szociális gondozót felveszünk 2020. október 1-jétől, akinek ez az első munkahelye, és közalkalmazotti besorolásba kerül, akkor mikor fog kategóriát ugrani, ha most C1-be soroljuk? Illetve szociáliságazatipótlék-besorolás szempontjából most a C1 kategória (0-1 év között) fog kezdeni, és 2021. január 1-jétől már a C1 kategória (1-2 év) között?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint besorolt szociális gondozó fizetési fokozatának megállapítására a Kjt. 64-65. §-a alkalmazandó. E szerint a közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani, amelyet a 87/A. § szerint kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Óvodapedagógus besorolása – korábbi jogviszonyok figyelembevétele

Kérdés: Óvodapedagógus besorolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Dolgozónk 2016. június 7-én szerezte meg az óvodapedagógusi szakképzettségét. Közalkalmazottként 2016. október 10-től dolgozik, előtte 2001 szeptemberétől a versenyszférában, rt.-nél, kft.-nél állt munkaviszonyban. Jelenleg Pedagógus I. fokozat 2. fizetési kategóriájába van besorolva, a következő soros előrelépése 2022-ben lesz. Kérem szíves válaszukat, hogy a leírtak alapján helyesen történt-e a besorolása.
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik (osztatlan pedagógusképzés esetén) egy vagy (osztott képzés esetén) két év szakmai gyakorlattal (pl. pedagógus-munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Pedagógus fizetési kategóriájának megállapítása

Kérdés: Intézményünkbe 2015. augusztus 1. napjával vettünk fel egy pedagógust, akinek egyetlen korábbi jogviszonya volt, mely 5 év 11 hónap, szintén pedagógus munkakörben eltöltött idő volt. Ez alapján akkor Pedagógus I./02-es besorolásban alkalmaztuk őt, mivel nem volt meg a 6 év a 03-as fokozatba kerüléshez. Ezt követően 2016. január 1. napjával soroltuk át Pedagógus I./03-as fokozatba. Így a következő soros lépése, 2019. január 1. napja lett. A pedagógus jogviszonya megszűnt nálunk ez év augusztus 20. napjával. Új intézményében szintén Pedagógus I./03-as besorolást kapott, viszont jelzéssel élt felénk, hogy szerinte őt 2018. január 1. napján kellett volna átsorolnunk. Kéri a különbözet kifizetését. Valóban helytelenül lett általunk besorolva a pedagógus?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] Az utazó munkavállalók munkaidejére a Kktv. az Mt.-hez képest eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezek elsősorban azokra a munkavállalókra irányadók, akik a 2006. március 15-i 561/2006/EK európai hatálya alá tartozó munkát végeznek [Kktv. 18/A. § (1) bek.]. Ennek azért van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Gépkocsihasználat és utazási költségtérítés

Kérdés: Munkaköri autó esetén (ha a magánhasználat üzemanyagköltségét a munkáltató téríti), a munkavállaló részére téríthető-e a 86%-os vonat- vagy buszbérlet munkába járásra?
Részlet a válaszából: […] Munkáltatói döntés alapján bármilyen költség megtéríthető, de kötelező megtérítést ilyen esetben jogszabály nem ír elő. A 39/2010. Korm. rendelet hatálya kiterjed minden munkavállalóra, azokra is tehát, akik munkakörüknél fogva a munkáltató belső szabályzata alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.
1
2