Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] ...kell sorolni azokat a követeléseket – ide nemértve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet megnem haladó munkabér- és bér jellegű követeléseket –, amelyek jogosultja agazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve az Mt. 188...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kizárólagos őrizet átvett dolgok esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk termékkoordinátori munkakörben dolgozik. Feladata, hogy a cég egyik telephelyére egyedileg legyártott termékmintákat vigyen ki, ahol az alapján meghatározott mennyiségű terméket legyártanak. Az így legyártott termékeket azután a munkatársunk helyben jegyzék alapján átveszi, ellenőrzi, és előre meghatározott tárolóban elzárva a jegyzékkel együtt visszaküldi a központba, ahol azt átveszik, és ellenőrzik a jegyzéken és a tárolóban szereplő mennyiséget. A tároló biztonságos, csak a munkatársunk és a központi átvevő tudja sérülésmentesen kinyitni. A legutóbbi termék esetében a munkatárs által a jegyzék szerint átvett termékekhez képest kevesebb volt a tárolóban. A céget jelentős kár érte, amit szeretnénk megtéríttetni a munkatárssal, mivel utoljára nála voltak a termékek, és csak nála tűnhettek el. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...nem csak nála voltak az átvett termékek. ALegfelsőbb Bíróság egy elvi döntésében kifejtette, hogy ilyen esetben aküldeményt feladó munkavállaló felelőssége csak a küldemény hiánytalanátvételével egyidejűleg szűnik meg. A tényleges átvétel akkor valósul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Közalkalmazottnak járó oktatói, illetve nevelői pótszabadság

Kérdés: A bölcsődénkben foglalkoztatott, gyermeke után járó fizetés nélküli szabadságáról visszatérő közalkalmazott számára jár-e a szülési szabadság, illetve a gyermeke gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére az oktatói/nevelői pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg, akérdésre adandó válasz tartalma annak függvényében alakul, hogy aközalkalmazott olyan munkakörben dolgozik-e, amelyet az adott ágazatra irányadóvégrehajtási rendelet oktatással és neveléssel kapcsolatos munkakörként határozmeg.A bölcsődékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a Cst. 21. § (1) bekezdés b) pontjakimondja: a GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekénekgyámját – keresőtevékenységet a gyermek egyéves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése

Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
Részlet a válaszából: […] ...is megszegte azáltal, hogy nem közölte atávolléte okát, álláspontunk szerint a munkáltató jogszerűen mellőzte amunkabér fizetését az adott időszakra. Egy eseti döntésében a Fővárosi Bíróságis hasonló álláspontra helyezkedett, ugyanakkor arra is utalt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkaszüneti napi munka – elszámolás munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat biztonsági őröket, akik állandó felügyeletet tartanak az épületekben, még munkaszüneti napokon is. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Ilyen esetben a munkaidőkeretben hogyan kell figyelembe venni a munkaszüneti napokat? Le kell vonni a felosztható rendes munkaórákból a munkaszüneti napra eső teljes munka­időt, vagy – éppen azért, mert munkaszüneti napon is foglalkoztathatóak a munkavállalók – nem?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölt távollét, illetve a keresőképtelenségidőtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat amunkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni [Mt.118/A. § (5) bek.]; idetartozik a munkaszüneti nap miatti távollét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszából: […] ...esedékessé vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat afelszámolás kezdő időpontja után fizették ki – az ezeket terhelő adó- ésjárulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást,illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése

Kérdés: Egy véletlen folytán tudomást szereztünk a Cégközlönyből, hogy a társaságunk kiemelt ügyfeleivel foglalkozó üzletkötőnk lakóhelye megegyezik az egyik legjelentősebb versenytársunk székhelyével. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a munkavállalónk férje valójában a konkurens cég egyik vezető tisztségviselője. A tényekkel való szembesítést követően azzal védekezett a munkavállalónk, hogy semmiféle személyes közreműködés nem terheli a másik vállalatnál, ezért nem tartozott felénk bejelentési kötelezettséggel. Azt is mondta, hogy soha semmilyen információt nem adott át a férje cégének, ő az üzletkötést olyan versenyhelyzetnek élte meg, ahol maximálisan akart teljesíteni. Ennek ellenére a munkavállaló a szemünkben teljesen hitelét vesztette, és rendkívüli felmondást fontolgatunk. Mivel sürget az idő, kérem mielőbbi véleményüket az esettel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...is megvalósulhat. Nyilvánvalóan neméletszerű, hogy a munkavállaló soha semmilyen munkával összefüggő tanácsot,információt nem adott át a közös otthonukban ugyanazon szakterületentevékenykedő férjének. Véleményünk alapján a munkáltató jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Bérpótlékalap – a személyi alapbérnél alacsonyabb összegben?

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Részlet a válaszából: […] ...így általában minden szabálytól, decsak a munkavállaló javára el lehet térni. Ha viszont magában a törvénybenkifejezetten szerepel az adott rendelkezés vonatkozásában, hogy annaktartalmától a felek eltérhetnek, akkor az a felhatalmazás a munkáltató javára -a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Készenléti jellegű munkakör munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: Társaságunk portás munkakörbe kölcsönöz munkavállalókat, akik munkanaponként 24 órán keresztül végeznének munkát. A kölcsönbe­adó ugyanakkor a munkaszerződésben nem jelölte meg, hogy a munkakör készenléti jellegű. Ilyen esetben elrendelhetünk-e 24 órás munkaidő-beosztást?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényalkalmazásában készenléti jellegű munkakör az olyan munkakör, amelyben– a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan -hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadábannincs munkavégzés, és a munkával nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
303
304
305
358