Célnyelvi civilizáció oktatása és a nyelvpótlék

Kérdés: Az egyik fenntartásunkba tartozó két tannyelvű középfokú közoktatási intézményben német nyelvtanári munkakörben foglalkoztatnak egy pedagógust. A pedagógusnak orosz-német szakos egyetemi szintű diplomája van, de csak a német szakját hasznosítja, német nyelv és célnyelvi civilizáció oktatása során. A célnyelvi civilizációt a Nemzeti alaptanterv szerint kizárólag az adott idegen nyelven kell oktatni. A pedagógusnak – a célnyelvi civilizációs ismeretek oktatásáért – az intézményvezető idegennyelv-tudási pótlékot állapított meg, a fenntartó álláspontja szerint azonban őt ez nem illeti meg, tekintettel a Kjt. 74. §-ának (4) bekezdésére, mely szerint: nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján. Kérdésünk az, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása nyelvtanári munkakörbe tartozó feladatnak minősül-e (tekintettel arra is, hogy nincs külön egyetemi vagy főiskolai szintű, célnyelvi civilizációs ismeretek szakos szakképzettség, hanem ezt a tantárgyat a német nyelvszakos diploma használatával lehet tanítani), illetve arra, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása során a magyar nyelv használatára nem kerül sor, csak a német nyelvére? A Kjt. 74. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis csak az a közalkalmazott jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett indokolt meghatározott idegen nyelv rendszeres használata, nem pedig csak az idegen nyelv használatára kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A 138/1992. Korm. rendelet melléklete csak tanári munkakört ismer, nem tesz különbséget – besorolási szempontból – az egyes tanári munkakörök között, tehát nem különbözteti meg a nyelvtanári munkakört sem a civilizációoktatói munkakörtől. A Kjt. 74. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kikölcsönzés megszűnése mint a munkaviszony-megszüntetés oka

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásnál az egyik határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozó munkájára a továbbiakban nem tart igényt a kölcsönbe vevő vállalkozás. A munkáltató (kölcsönbe adó) más munkakörben nem tudja foglalkoztatni a dolgozót. A dolgozó bejelentette a kölcsönbe adó munkáltatójánál, hogy terhes. Milyen lehetőségei vannak a munkaviszony törvényes megszüntetésének? Az 1355. sz. kérdésre adott válaszban megfogalmazott indokkal (a kikölcsönzés megszűnése) azonnali hatállyal megszüntethető a terhes munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (1)–(2) bek.]. A törvény e szakaszainak alkalmazásában a kölcsönbe adó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése [Mt. 220. § (1) bek.]. A felmondás és az azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Foglalkoztatási kötelezettség gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással, a 78. § (1) bekezdésében meghatározott, az azonnali hatályú felmondásra is okot adó körülmény fennállta esetén szüntetheti meg a munka­viszonyt [Mt. 66. § (6) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnése és az elszámolás

Kérdés: Ha a dolgozók általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása állandó jelleggel hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken pedig 6 óra, kell-e alkalmazni az új Mt. 95. §-ában foglaltakat (eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén), ha a dolgozó munkaviszonya megszüntetésre kerül, vagy ez nem minősül munkaidőkeretnek?
Részlet a válaszából: […] ...tekintjük. Ebből eredően megfelelően alkalmazni kell a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetére irányadó szabályokat is. Jelen esetben ez akkor fordulhat elő, ha a munkaviszony hétfői-csütörtöki napon szűnik meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...8. § (2) bekezdés]. A bejelentést a NAV rendszeresített 12T1042E jelű nyomtatványa számítógépen történő kitöltésével és az adóhatósághoz a központi elektronikus szolgáltatórendszeren – ügyfélkapun – keresztül történő beküldésével lehet teljesíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...következő törvényi meghatározásnak: a munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Behívásos munkavégzés díjazása

Kérdés: A behívásos munkavégzéssel kapcsolatban szeretnék feltenni három kérdést:
1. -Ha a szerződésben havibér van kikötve, és a heti munkaidő 20 óra, de az adott hónapban csak 50 órát dolgozott a munkavállaló, akkor csak az 50 órára eső díjazást kell kifizetni?
2. -Amennyiben órabér van feltüntetve a szerződésben, akkor csak a teljesített órákra kell bért fizetni, vagy a szakmának megfelelő bért (garantált bér/minimálbér) a heti munkaidőnek megfelelően ki kell a munkavállalónak fizetni?
3. -Egy már meglévő munkaviszony "felcserélhető" egy munkaszerződés-módosítással behívásos munkaviszonyra, vagy a már meglévő munkaviszonyt meg kell szüntetni, és egy teljesen új munkaviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét [Mt. 193. § (1) bek.]. A behíváson alapuló munkavégzés sajátossága,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Műszak- és vasárnapi pótlék – a jogosultság feltétele

Kérdés: Egy vendéglátóegységben, ahol az alkalmazottak váltják egymást, mert a nyitvatartási idő hétfőtől vasárnapig 8-21.30-ig tart, több műszakos-e a munkáltató? A vasárnap dolgozó alkalmazottnak akkor is jár az 50%-os pótlék, ha a szerződésében benne van, hogy a munkavállaló munkaköre rendeltetéséből adódóan vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben működőnek minősül, és a tájékoztatóján a munkarendje több műszakos? Helyes-e így a dolgozó szerződése és tájékoztatója, illetve jól jár-e el a munkáltató, ha nem ad 50%-os pótlékot vasárnapra?
Részlet a válaszából: […] ...el lehet rendelni munkavégzést rendes munkaidőben, új Mt. 101. § (1) bek. d) pont]. Megjegyezzük, hogy ettől független kérdés, hogy az adott tevékenység keretében dolgozó munkavállalók jogosultak-e műszakpótlékra.A műszakpótlékra való jogosultság feltétele, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk kifogásolja, hogy a 2012. március 1-jétől a jubileumi jutalomra jogosító idejébe nem számítjuk be azt az időszakot, amikor munkaviszonyban dolgozott a helyi víz- és csatornamű-vállalatnál, ahonnan áthelyezéssel került 1991-ben a polgármesteri hivatalba. Dolgozónk a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontját úgy értelmezi, hogy az áthelyezés miatt a fenti vállalatnál munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát azt is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Véleményünk szerint az áthelyezésnek a végkielégítés mértékének megállapításakor [Kttv. 69. § (5) bekezdés b) pontja] van jelentősége, akkor kell az áthelyezés előtti időszakot is végkielégítésre jogosító időként figyelembe venni. Továbbá a Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja, azaz konkrétan meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek beszámítanak a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Helyes-e az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni (a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamból is 6 hónapot be kellett számítani). A Ktv. 49/E. §-ának (3) bekezdése csak az 1992. július 1. utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel – azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.
1
270
271
272
358