Köztisztviselőből ügykezelő – teljes helyett részmunkaidőben

Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
Részlet a válaszából: […] egyebek mellett előírják, hogy a köztisztviselő további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet [Kttv. 85. § (2) bek.]. Jelen esetben ugyanaz a személy lenne a munkáltatói jogkört gyakorló mindkét jogviszony esetében (jegyző), és a munkaadó is azonos, így külön engedélyre nem lenne szükség.Amennyiben a köztisztviselő köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban maradna napi 4 órában, akkor természetesen nem kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát, ekkor a felek – vagyis a közigazgatási szerv és a köztisztviselő – közös megegyezéssel módosíthatják a köztisztviselői közszolgálati jogviszonyt napi 8-ról napi 4 órás jogviszonyra [Kttv. 48. § (1) bek.]. Ezzel párhuzamosan pedig – szintén a felek erre irányuló közös akaratával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Változás a munkáltató személyében – a vállalkozó esete

Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie – többek között – a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?
Részlet a válaszából: […] munkavállalói, a munkaviszonyban mint munkáltató, illetve munkáltatói jogkör gyakorlója minőségben szerepelt. Amint a kérdés is kiemeli, saját magával nem köthetett munkaszerződést munkavállalóként. Ehhez hozzátehetjük: ez azért sem volt lehetséges, mert személyében nem különült volna el a munkáltató és a munkavállaló. Mindez azt eredményezi, hogy az egyéni vállalkozó a munkáltató személyében bekövetkező változás során átadó munkáltatóként jelenik meg, akinek az átvevő munkáltatónál adott esetben akár a továbbfoglalkoztatásra is sor kerülhet, ám az átvevő munkáltató az Mt. értelmében erre nem köteles. Az Mt. 36. §-ának rendelkezései az egyéni vállalkozóra ugyanis nem terjednek ki mint munkavállalóra, mivel ő nem állt munkaviszonyban az átadó munkáltatónál. Az Mt. e szabályai csak azokra a munkavállalókra irányadóak, akik az átadó munkáltatónál munkaviszonyban állnak.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
Részlet a válaszából: […] (Mt. 123. §), amely a Kjt. hatálya alatt is alkalmazandó, és ezt a rendelkezést tartalmazza a Kttv. 104. §-a is. A tárgyévi kiadás elmaradása esetén a szabadsághoz való jog nem szűnik meg, hanem azt az általános munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül továbbra is lehet követelni [Mt. 286. § (1) bek., Kttv. 192. § (1) bek.].Megjegyezzük, hogy az elévülést megszakítja a kötelezett elismerése. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik [Ptk. 6:25. § (1) bek. a) pont, Kttv. 192. § (7) bek.]. Tehát ha a három évvel korábbi időszakról származó szabadságot a munkáltató nyilvántartja, "görgeti", a bérlapon vagy a munkaidő-nyilvántartásban feltünteti, azzal elismeri e kötelezettségét, és ezzel megszakítja az elévülést. Ahogyan arra a kérdés is utal, a szabadság pénzbeli megváltására csak a jogviszony megszűnésekor kerülhet sor (ekkor ez kötelező is), ám egyéb esetben nem. Akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Iráni orvos – a szolgálati idő kezdete

Kérdés: A munkavállaló az egyik tudományegyetem klinikáján egészségügyi szolgálati jogviszonyban kerül foglalkoztatásra. Iránból 2008-ban érkezett Magyarországra fogorvosi képzésben való részvétel céljából. Diplomáját 2014 júniusában szerezte meg, ezután a szájsebészeti ambulancián költségtérítéses szakképzésben rezidens orvosként dolgozott (2014. IX. 1. napjától 2017. VIII. 31. napjáig, heti 40 órában). 2017. IX. 1-től ennek a klinikának az orvosa/szakorvosa. Dentoalveoláris szakvizsgáját 2017 novemberében tette le. 2021 júniusában magyar állampolgárságot szerzett. Sem szakfogorvosi képzése alatt, sem jelenleg nem vállalt másodállást, magánrendelést, munkáját a klinikán szeretné folytatni, kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben. A 2021. V. 1. napján megkötött egészségügyi szolgálati munkaszerződése az illetménye számításánál a közalkalmazotti jogviszony kezdetét, 2017. IX. 1-jét veszi alapul. Helyesen járt el a munkáltató, ha a szolgálati idő kezdetét 2014. IX. 1. helyett 2017. IX. 1. napjában állapította meg?
Részlet a válaszából: […] közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként is [122/2009. Korm. rendelet, 15. § (1) bek., Eütev. 7. § (2) bek. a)-h) pontok]. A válasz tehát attól függ, hogy a kérdéses esetben a rezidens milyen jogviszonyban dolgozott a szájsebészeti ambulancián a rezidensképzése alatt. Az orvos, szakorvos besorolásánál az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek elismerendő időszakokat az Eszjtv. 8. §-ának (9) és (9a) bekezdése sorolja fel, amelyet még kiegészít a 528/2020. Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése. A rezidensképzés mellett létesíthető, fent felsorolt jogviszonyok közül lényegében csak a megbízási szerződéssel ellátott szabadfoglalkozás, illetve az egyházi személyként végzett tevékenység ideje nem beszámítandó idő a hatályos szabályozás szerint.Így azt kell megvizsgálni, hogy vajon milyen jogviszonyban állt a szakorvosjelölt a képzése alatt, és ez alapján lehet felülvizsgálni a besorolását. Megjegyezzük, hogy a 2015. július 1-je után kezdődő szakképzésekre alkalmazandó 162/2015. Korm. rendelet is úgy rendelkezik, hogy a költségtérítéses szakképzés keretében a jelölt a munkáltatóval[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Jogalap nélküli bérátutalás – a munkaadói bérlevonás feltétele

Kérdés: Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő havi bérkifizetéseknél a túlfizetett munkabérrészt levonni a havi nettó bérből? A munkavállaló írásbeli hozzájárulása akkor is szükséges ebben az esetben, ha a dolgozó is jelezte, hogy részére magasabb összeg lett elutalva, mint ami a bérjegyzéken szerepelt?
Részlet a válaszából: […] levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató a követelését a munkabérből – egyebek mellett – akkor vonhatja le, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult, és akkor is csak a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (1)-(2) bek.]. A már (hibásan) elszámolt munkabérre vonatkozó visszakövetelést csak akkor lehet egyoldalúan érvényesíteni, és a különbözetet a következő havi munkabérből az előlegnyújtás szabályai szerint levonni, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt szükséges az elszámolás módosítása. Nem minősül ilyen oknak önmagában a hibás utalás, az összeg elírása. Ekkor a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kisgyermekes munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: A munkavállaló (anya) a gyermeke kétéves korának betöltését követően szeretne visszajönni dolgozni. A gyártásban három műszakban dolgozunk, hétvégén is, és a munkavállaló kifejezetten kéri, hogy a gyermekei felügyeletének megoldása érdekében dolgozhasson esetenként hétvégén és éjszaka is, így korábban végezve haza tudna érni addigra, amikor a férje délelőtt elmegy dolgozni. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] bek.].A törvényi szabályozás értelmében a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)-(2) bek.]. A konkrét szabályok tekintetében a kollektív szerződés általi eltérésre is ugyanilyen szabályok vonatkoznak [Mt. 135. § (2) bek. j) pont].A hétvégére történő munkaidő-beosztásnak nincs tehát akadálya, amennyiben az nem jár a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásával. Az éjszakai munkavégzés elrendelésére azonban csak akkor lehetne sort keríteni, ha a felek tudnának olyan megállapodást kötni, amely a munkavállaló számára összességében elő­nyös. Bár objektíve nem tilos a szabálytól való eltérés (az nem kógens),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:      

Munkavállalók szállítása munkaidő előtt

Kérdés: Társaságunk gépkocsit biztosít a munkavállalók részére a munkába járáshoz. A munkavállalók közül kijelölünk egyet, aki vezeti a gépkocsit, elmegy a munkavállalókért, és elviszi a munkahelyre. Ezen munkavállalónak nem a gépkocsivezetés a munkaköre. Amikor beérkeznek a munkahelyre, akkor mindenki elkezdi a munkaszerződés szerinti munkakörét. Azon munkavállalónak, aki a munkahelyre viszi a többi munkavállalót, azon időszaka, amíg vezeti a gépkocsit a lakóhely és a munkavégzés helye között, munkaidőnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] munkavállaló azon ideje, amikor ezt az utasítást teljesíti, csak munkaidőnek minősülhet. Ha ez a normál munkaköri feladatai­ba tartozik, a beosztás szerinti munkaidőben, akkor ez rendes munkaidő – ha a beosztása szerinti munkaidőn kívül, adott esetben egy más típusú feladatként is, akkor ez rendkívüli munkaidő [Mt. 107. § a) pont].A kérdés szerinti esetből az tűnik ki, hogy a munkáltató kijelöl egy munkavállalót, azaz a munkavállalónak nincs lehetősége nemet mondani; ebben az esetben utasításról van szó. Ha pedig utasítás, akkor a munkavállaló attól a perctől kezdve, hogy megkezdi annak teljesítését – jelen esetben elindul az első kollégájáért, akit fel kell vennie -, a munkaidejét tölti, ami addig tart, amíg az utolsó kollégáját is haza nem viszi (ha ez is feladata). Ezt az sem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógus szakmai gyakorlata – ami nem számít

Kérdés: Pedagógusbesorolásomhoz, illetve Pedagógus II. fokozatra való jelentkezésemhez szükséges szakmai gyakorlat számítása kapcsán vitába keveredtem az intézményvezetőmmel. Kérem szíves segítségüket, hogy az alábbi munkaviszonyaim ideje beleszámít-e a szakmai gyakorlatba:
-2012-2015 között a református egyház fenntartásában egyéb pedagógus-munkakört töltöttem be (olyan intézményben, amelynek nincs oktatási azonosítója),
-2019-ben a Miniszterelnökségen töltött kormánytisztviselői jogviszony (nem oktatási területen dolgoztam),
-10 hónapig Petőfi Sándor állami ösztöndíjasként láttam el a határon túli magyaroknál oktatási feladatokat.
Részlet a válaszából: […] szerepel, szerepelt. Ezen túlmenően a pedagógus-munkakörök közé tartoznak még a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a 257/2000. Korm. rendelet 2/a mellékletében felsorolt pedagógus-munkakörök is (pl. nevelő, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, kisgyermeknevelő), de "egyéb pedagógus"-munkakör ezek között sem szerepel.A Miniszterelnökségen kormánytisztviselőként eltöltött idő nem tekinthető a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti "az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés vagy a szakképzés országos irányításával összefüggő munkakörben" eltöltött időnek, mivel a Miniszterelnökségnek nem lehetett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalói tagság több szakszervezetben

Kérdés: Cégünknél több szakszervezet is működik. Bejelentették idénre is a szakszervezeti tag munkavállalók létszámát, ami alapján az jött ki, hogy az összes munkavállaló 127%-a volt szakszervezeti tag január 1-jén; vagyis vagy hamis adatot kaptunk valakitől (ezt azért nem feltételezzük), vagy egy munkavállaló több szakszervezetnek is tagja. Erre nincs valami korlát? Tényleg azért kell több munkaidő-kedvezményt kiadni és kifizetni, mert egy munkavállaló több szakszervezetbe is belép?
Részlet a válaszából: […] kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra, amelyet a szakszervezet által megjelölt munkavállaló vehet igénybe. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. Amunkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár (Mt. 271. §). A kedvezményekre minden, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet önállóan jogosult [Mt. 270. § (1) bek.].Munkajogi szempontból szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Kiindulva a munkajogi szabályok és a szakszervezetek részére biztosított jogok rendeltetéséből, nem indokolt, hogy egy munkavállaló több szakszervezeten keresztül is érvényesítse, illetve védje érdekeit, mivel a munkavállalóval szemben semmilyen megkülönböztetés nem tehető amiatt, hogy melyik szakszervezetnek a tagja [Mt. 271. § (2)-(4) bek.]. Ha pedig a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Illetménynövelés a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Az önkormányzat hivatalához 2022. január 1. napjával köztisztviselői státuszba új kolléga került felvételre. Mivel munkájával elégedett, a jegyző el kívánja téríteni az új kolléga illetményét 2022. március 1. napjától. A Kttv. 133. §-ának (3) és (10) bekezdései, illetve a (11) bekezdésben foglalt kivételekre is tekintettel, megítélésünk szerint az eltérítés akkor sem lehetséges, ha a ledolgozott két hónapra tekintettel év közbeni teljesítményértékelésre kerül sor. Van-e egyéb mód az illetménye év közben történő növelésére?
Részlet a válaszából: […] teljesítményértékelés alapján módosítható, azzal a feltétellel, hogy a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthető [Kttv. 133. § (3) bek., Kttv. 234/A. §, Kttv. 226. § (1) és (2) bek.].A Kttv. tehát úgy rendelkezik, hogy a tárgyév március 1. napjáig "a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján" van lehetőség az alapilletmény emelésére. A megfogalmazás alapján megítélésünk szerint van lehetőség arra, hogy ha a 2022. január 1. napjával belépett köztisztviselő rendelkezik friss, a féléves teljesítményértékelést megelőző teljesítményértékeléssel, az illetménye a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján megemelhető legyen.Az év közbeni teljesítményértékelés szabályai a következők: A munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – a tárgyévben a féléves teljesítményértékelést megelőzően további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között azonban legalább két hónapnak el kell telnie (10/2013. KIM rendelet 6. melléklet 5.2. pont). A teljesítményértékelésre általános szabály szerint csak akkor kerülhet sor, ha az értékelt személy az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
4
5
6
7