1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: Köteles a munkaadó szondáztatni? Ha igen, milyen gyakran és a dolgozók hány százalékát? Köteles róla jegyzőkönyvet vezetni?

Kérdés: Telephelyünkön 2012. július 6-án több dolgozót lopáson kaptunk. Az ügyben hivatalos feljelentést tettünk a rendőrséghez. A dolgozóink egy része határozott idejű munkaszerződéssel (2012. szeptember 28-ig), másik része határozatlan idejű munkaszerződéssel van foglalkoztatva. Az új Mt. alapján azonnali hatályú felmondással megszüntethető-e a munkaviszonyuk, és indoklásnak megfelelő-e, hogy olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi?

Kérdés: 2012 júniusában üzemi tanács híján tájékoztattuk a cégünknél működő szakszervezetet, hogy csoportos létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani. A konzultáció 2012. június 28. napja óta mind a mai napig folyik. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy a csoportos létszámcsökkentés elhatározását az üzemi tanáccsal kell közölni. Ilyen esetben mi a teendő? Újra kell kezdenünk az egész eljárást, és megtenni az új jogszabályok szerinti tájékoztatásokat?

Kérdés: Mint munkáltató köteles vagyok januárban éves szabadságtervet készíteni, és ezt hivatalosan átvetetni a dolgozóimmal (vagyis közölni velük)? Ha igen, akkor az év során ettől hogyan tudok eltérni? Az eltérést is mindig hivatalosan közölnöm kell a munkavállalókkal? Ha a munkavállaló kérése alapján térek el, akkor azt hogyan kell dokumentálnom? A szabadságengedély-tömb mint munkavállalói kérés és munkaadói engedély igazolása megállja a helyét egy ellenőrzés esetén?

Kérdés: Van-e olyan műszakbeosztás, hogy hétfőtől szombatig éjszakai műszak, vasárnap pihenőnap, azután hétfőtől csütörtökig délutános műszak, majd péntek, szombat és vasárnap szabadnap? A délelőttös műszak szintén hétfőtől szombatig tart, a vasárnap szabadnap. Jogszerű ez a beosztás?

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?

Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?

Kérdés: A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a törvényi előírás szerint. Ezért a január, február, március havi munka­időkeret esetén 64 nap x 8 óra = 512 óra a ledolgozandó idő + március 15. munkaszüneti nap. Ezen munkaidőkeretben 5/2 munkarendben dolgozó munkavállalónk megkapja az 512 órára járó munkabérét, és megkapja a március 15-re járó távolléti díját. Viszont ezen munkaidőkeretben megszakítás nélküli munkarendben napi 12 órás beosztással foglalkoztatott dolgozónk csak az 512 órára járó bért kapta, mivel március 15-e szabadnapja vagy pihenőnapja volt, ezért díjazást nem kapott rá. Ilyen esetben is biztosan csökkenteni kell a munkaszüneti napokkal a teljesíthető munkaidőt?

Kérdés: Próbaidőn vagyok, és fel szeretnék mondani. Milyen levelet kell írnom a munkáltatónak?

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?