Iskolaigazgató – tanár egy másik iskolában

Kérdés: Alapítványi iskola igazgatója vállalhat-e másik alapítványi iskolában tanári állást?
Részlet a válaszából: […] ...88. §-ának (1) bekezdése alapján arról, hogy helyette a munkaidő alatt az igazgatói feladatok ellátását a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint ellássák, és helyette egy kolléga teljes jogkörrel az intézményben tartózkodjon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Bérpótlék éjszakai munkavégzésért

Kérdés: Karbantartó munkavállalóink a jövőben készenlétben is fognak dolgozni. Jelenleg négyhavi munkaidőkeretben két műszakos a munkarendjük (6.15–14.15; és 14.15–22.15). A készenlétet 22.15–06.15-ig kell vállalni. A cégünknél érvényben lévő szabályzat szerint a műszakpótlék mértéke: 18.00–22.00 között 30%; 22.00–06.00 között 45%. Amennyiben készenlét alatti munkavégzés történik az említett időtartam alatt, tehát éjszaka, milyen mértékű pótlékot kell adnunk a munkavállalóknak, 15% éjszakai pótlékot vagy 45% műszakpótlékot?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Ha a munkáltató meghatározza a munkavállaló rendelkezésre állási helyét, ügyeletről van szó; ha a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szállásjuttatás harmadik országbeli munkavállalóknak

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik pedig harmadik országbeli állampolgár. A harmadik országbeli állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is munkásszállás formájában, amelynek biztosítását törvény írja elő a munkáltató számára. Ugyanakkor a magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást. Értelmezésünkben arra jutottunk, hogy a Magyarországon a harmadik országbeli vendégmunkásokat foglalkoztató cégeknek bizonyos esetekben kötelező biztosítaniuk a munkavállalók szállását. Ez a kötelezettség a munkavállalási engedély megszerzésének és fenntartásának feltétele. A magyar munkavállalók esetében ilyen jellegű jogszabályi kötelezettség a munkáltatókra nem vonatkozik. A szállás biztosítására vonatkozó kötelezettség nem diszkriminatív jellegű, hanem a munkavállalás feltételeihez kapcsolódó, a munkavállaló jogi helyzetét (tartózkodási engedély megszerzése és fenntartása) segítő intézkedés. A magyar jogszabályok által előírt, harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó, kötelező szállásjuttatás nem sérti az ekvivalencia elvét a magyar munkavállalókkal szemben. Ennek oka, hogy a két csoport jogi helyzete alapvetően eltérő: A harmadik országbeli munkavállalók számára a szállás biztosítása a tartózkodási engedély megszerzésének egyik feltétele. A magyar munkavállalókra nem vonatkoznak ilyen jogi feltételek, így esetükben a szállásjuttatás „extra” juttatásnak, béren kívüli juttatásnak minősül, amelynek az adózása a jogszabályok által meghatározott feltételekhez kötött. A két helyzet tehát nem összehasonlítható az ekvivalencia elvének szempontjából, mivel az alapul szolgáló jogi helyzetük különbözik.
Részlet a válaszából: […] ...tehát nincs jelentősége a dokumentációnak, sem a munkavállalóval kötött megállapodásnak. A munkáltató belső dokumentációjának, szabályzatainak egyedül abban a körben lenne jelentősége, ha a munkáltató azt kívánná kimutatni, hogy a két munkavállaló miért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Bérkorrekció keresőképtelenséget követően

Kérdés: A gyárszintű béremelés időszakában az adott munkavállaló már 5. hónapja táppénz miatt van távol, és még hosszú, bizonytalan ideig nem is fog tudni munkába állni. Részére is köteles a munkáltató a bért megemelni a többi munkavállalóval együtt, vagy elég akkor rendeznie a bérét, amikor a keresőképessége megállapításra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...[Ebktv. 8. §], sem a közvetett hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 9. §] nem valósulhat meg ilyenkor, azaz olyan béremelési szabályzatot sem lehet hozni, amely a keresőképtelen állományban lévő személyeket a többi munkavállalóhoz képest (akik nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Pedagógus besorolása – a szakmai gyakorlat

Kérdés: A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörbe kinevezendő személy korábban pedagógusvégzettséget szerzett, viszont nem dolgozott a 401/2023. Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében részletezett munkakörök egyikében sem. Véleményünk szerint az említett kormányrendelet 37. §-ának (14) bekezdése alapján csak akkor sorolhatnánk Pedagógus I. fokozatba, amennyiben a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyok közül rendelkezne legalább két év szakmai gyakorlattal. Ezek alapján, mivel ezen szükséges két év szakmai gyakorlattal nem rendelkezik, őt Gyakornok fokozatba kell sorolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...a NOKS-foglalkoztatottat Gyakornokként kell besorolni. Minősítését majd a munkáltató folytatja le az általa kiadott helyi minősítési szabályzat alapján [401/2023. Korm. rendelet 46. § (1) bek.].(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Lemondott főigazgató – a helyettesítés megoldása

Kérdés: Többcélú intézmény (óvoda és bölcsőde) főigazgatója lemondott a vezetői megbízásáról. A lemondási idő 90 nap (2025. július 1. – 2025. szeptember 30.), eddig a főigazgatói feladatokat köteles ellátni. Tekintettel arra, hogy az intézményben van SzMSz szerinti főigazgató-helyettes, megbízható-e határozott, egyévi időtartamra az intézmény vezetésével? A köznevelési törvény szerint erre – véleményem szerint – a fenntartónak joga van, és a főigazgató-helyettes ezt köteles elfogadni. A főigazgató lemondását a képviselő-testület fogja tárgyalni. A képviselő-testület pályázatot fog kiírni a főigazgatói poszt betöltésére, azonban azt célszerű a 2026/2027-es tanévtől alkalmazni. Az óvodapedagógusok körében a július–augusztus hónap az, amikor valaki esetlegesen más munkáltatónál vállal állást. Amennyiben kiírja a pályázatot a képviselő-testület, és szeptember 1-jei kezdéssel alkalmaz új főigazgatót, ehhez dupla finanszírozást kell hozzárendelni, mert a régi főigazgatónak szeptember 30-ával szűnik meg a főigazgatói megbízása? A volt főigazgatót besorolása szerinti óvodapedagógusként köteles a fenntartó továbbfoglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen ideiglenes megbízás hiányában pedig a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban (SzMSz) meghatározott helyettes látja el. A 20/2012. EMMI rendelet 4. §-a értelmében az intézmény SzMSz-ében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Cégautó-használat – a szabályzat módosítása

Kérdés: Amennyiben a cégautó használatának és jogosultságainak szabályait egy külön munkáltatói szabályzat szabályozza, annak egyoldalú, a munkáltató által történő módosítása milyen időbeli hatállyal történhet? A szabályzat nem ad erre útmutatást, ugyanakkor a konkrét ügyben egy olyan klauzula kerülne beépítésre, amely egy, a cégautóra jogosult személy kapcsán alapot teremthetne a cégautóra való jogosultság megszüntetésére.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalást az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is tehet – ez a munkáltatói szabályzat, például a cégautó használatára [Mt. 17. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Cafeteriajogosultság és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Jogszerű-e a munkáltató cafeteriaszabályzatában az a kikötés (és e kikötésre hivatkozással a tárgyévi cafeteriajuttatás teljes megvonása), miszerint a munkavállaló nem jogosult a szabályzat szerinti juttatások igénybevételére, „ha a munkavállaló munkaviszonya a kifizetés napján megszüntetés alatt áll, azaz a munkavállaló munkaviszonyának felmondással vagy közös megegyezéssel való megszüntetéséről a felek a kifizetés napját megelőzően döntöttek”?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató az egyoldalú kötelezettségvállalást általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (azaz munkáltatói szabályzatban) is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.].A szabályzat a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Vezetői pótlék – nem „időarányosítható”

Kérdés: Új minibölcsődében a vezetői megbízást az egyik kisgyermeknevelő kapta meg, mint szakmai vezető, mivel csak heti két órában lát el vezetői feladatokat. A bölcsődében egy csoport van, és összesen három alkalmazott. A vezető besorolása 2025. 04. 23-tól közalkalmazott, Pedagógus II., 22 év jogviszonnyal. A kisgyermeknevelő/szakmai megbízott vezető részére jár-e a vezetői pótlék 250%-ban, mivel csak napi 2 órában lát el vezetői feladatokat? Lehet-e a vezetői pótlékot arányosítani a napi 2 óra vezetői feladatokhoz viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] ...szerint magasabb vezetőnek a gyermekjóléti intézmény intézményvezetője és annak helyettese, vezetőnek pedig a szervezeti és működési szabályzatban munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésével megbízott személy, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Harmadik országból érkezettek szállása

Kérdés: A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. §]. Azaz önmagában az azonos munkakörben történő foglalkoztatás a két munkát nem teszi egyenlő értékűvé. A harmadik országbeli munkavállalók részére biztosított juttatásokat megfelelő dokumentációval és szabályzati keretekkel támasszuk alá, így elkerülve a diszkrimináció vádját. Harmadik országbeli munkavállalók hiányszakmában történő foglalkoztatására a magyar jogszabályoknak megfelelően, a kormányhivatal engedélyével van lehetőség. A szerződésben szerepel, hogy a munkáltató szállást biztosít számukra, mivel a toborzási nehézségekre tekintettel ez a foglalkoztatás feltétele. Ugyanabban a munkakörben dolgozó magyar munkavállalónak viszont nem biztosít a munkáltató ilyen juttatást. Milyen szabályzattal és dokumentációval lehet igazolni, hogy a szállás biztosítása a külföldi munkavállaló foglalkoztatási feltétele volt, és így nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek? Hogyan lehet az objektív indokokat megfelelően rögzíteni a munkaszerződésben vagy egy különmegállapodásban?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nincs jelentősége a dokumentációnak, sem a munkavállalóval kötött megállapodásnak. A munkáltató belső dokumentációjának, szabályzatainak egyedül abban a körben lenne jelentősége, ha a munkáltató azt kívánná kimutatni, hogy a két munkavállaló miért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
26