235 cikk rendezése:
1. cikk / 235 12 órás műszakrend és helyettesítés a munkáltatói jogkörben
Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?
2. cikk / 235 Cégcsoport-tulajdonos szabályzatalkotási joga
Kérdés: Egy cégcsoportban több különböző tevékenységi körű, de a tulajdonos szempontjából egységes társaság található. Kiadhat-e a cégcsoport tulajdonosa valamennyi társaságra érvényes belső szabályozást annak ellenére, hogy a cégcsoport nem minden társaságában tölt be ügyvezetői beosztást, illetve ha igen, akkor ezt tulajdonosként jegyzi-e a belső szabályzaton?
3. cikk / 235 Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak
Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?
4. cikk / 235 Munkaszerződés – ellentétben a munkaadói szabályzattal
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés értelmében a munkaszerződés az Mt. 196. §-a szerinti távmunkavégzésre jött létre, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkaideje egészében távmunkavégzés keretében, a munkáltató székhelyétől eltérő helyen végez munkát. A fentiek mellett szintén kimondja a munkaszerződés, hogy a munkavállaló köteles betartani a munkáltató minden szabályzatát, tiltó rendelkezését és egyéb munkahelyi előírását, valamint, hogy a munkavállaló kijelenti, a munkaszerződés aláírását megelőzően megismerkedett a munkáltató vonatkozó szabályzataival és előírásaival. A munkaszerződés fenti rendelkezései mellett, a munkáltatónál hatályban lévő munkáltatói szabályzat a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók időszakos, havi egy alkalommal történő munkavégzését írja elő a munkáltató székhelyén, mely tükrözi a munkáltatónál kialakult szokásokat, illetve a fenti tartalmú munkaszerződés felek általi aláírásának napján is hatályban volt. A fentiek alapján szíves tájékoztatásukat kérjük arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a vonatkozó szabályzata alapján követelheti-e a munkavállalók fentiek szerinti rendszerességű, a munkáltató székhelyén történő munkavégzést?
5. cikk / 235 Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben
Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
6. cikk / 235 Munkáltatói jogkör gyakorlása betegség esetén
Kérdés: Vezérigazgatónk, aki a munkáltatói jogok gyakorlója, szeptember közepe óta beteg, és előreláthatólag még pár hétig nem jön vissza. A munkáltatói jogokban nincs helyettese a belső szabályzatainkban, és meghatalmazással sem adta át senkinek ezeket a jogokat. Ilyenkor hogyan lehet szabályosan eljárni? Úgy gondolom, hogy amíg betegállományban van, nem írhat alá és nem rendelkezhet. Jól gondolom?
7. cikk / 235 Munkába járási költségtérítés – a kifizetés határideje
Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?
8. cikk / 235 Kamerafelvétel – bizonyíték a munkavállaló kötelezettségszegésére
Kérdés: Egyik ügyfelünk kamerás megfigyelőrendszert telepített az üzletében. Az adatvédelmi szabályok figyelembevételével elkészítettük számára a kameraszabályzatot, külön kiemelve azt az elvárást, hogy a munkavállalók munkavégzésének, magatartásának az állandó megfigyelése a kamerával nem megengedett. Ennek megfelelően a kamerák a védendő értékekre, az üzlethelyiségben elhelyezett árukra, a pénztárgépre fókuszálnak. Az ügyfél kérdése: amennyiben a munkavállalók munkavégzésük során ezen kamerák látószögébe kerülnek, és a felvételen kifogásolható magatartást tanúsítanak (telefonoznak, nem állnak szóba az ügyféllel, nem teszik a helyükre a vásárlók által levett terméket), a kamerafelvétel alapján szóbeli/írásbeli figyelmeztetésre, valamint munkaszerződésben/kollektív szerződésben rögzített egyéb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet-e sor? A legfontosabb, hogy a munkavállalók nem állnak állandó kamerás megfigyelés alatt, ugyanakkor az üzlet egész területén, így a vagyonvédelem miatt megfigyelt területen is dolgoznak, így kerülhetnek bele a kamerák látószögébe időközönként.
9. cikk / 235 Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap
Kérdés: Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:11. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. Amennyiben a munkáltató a munkáltatói joggyakorlás rendjét egyoldalúan belső szabályzatban állapítja meg, akkor ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása jogszabályon alapul, vagy pedig meghatalmazáson?
10. cikk / 235 Üzemi tanács véleményezési joga – megsértésének következménye
Kérdés: A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az üzemi tanács véleménye nem köti a munkáltatót? Mi történik abban az esetben, mi a jogkövetkezménye annak, ha a munkáltató az üzemi tanács véleményének kikérése nélkül hoz intézkedést, alkot szabályzatot?
