Találati lista:
321. cikk / 457 Közfoglalkoztatás gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt
Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?
322. cikk / 457 Jubileumi jutalomra és végkielégítésre való jogosultság a munkáltató jogállásának megváltozása esetén
Kérdés: 34,5 éves (egy munkahelyen eltöltött) közalkalmazotti jogviszonyomat a fenntartó önkormányzat – új kft. létrehozása miatt – megszünteti. 2022-ben lesz 40 éves munkaviszonyom, jogosultságom a nyugellátásra és a jubileumi jutalomra. Ebben az esetben végkielégítésre számíthatok-e, illetve, mivel 5 év múlva tölteném a 40. évet, jelent-e ez valamit? Mindenképpen szeretnék a jubileumi jutalmamhoz ragaszkodni, amit csak egy másik közalkalmazotti állás betöltésével tudok elérni. Arra van-e lehetőség, hogy ha a kft.-ben maradok, időarányosan kifizessék a jubileumi jutalmat?
323. cikk / 457 Betegség – felmentés vagy másik munkakörbe helyezés
Kérdés: Könyvelői feladatot lát el egy 56 éves dolgozó az önkormányzatnál. Egyedüli szakemberként jelentős megterhelést jelent a feladat számára, mely napi 8 órában nem végezhető el. (Korábban 2 szakember volt, de távozásuk után a helyet nem sikerült betölteni.) Sorozatos betegségei miatt kérte a munkáltatót, hogy helyezze át másik munkakörbe. Volt is ilyen hely, de – tekintettel arra, hogy erre a munkakörre nehezebben található szakember – a vezetőség nem vette figyelembe a kérést. Köteles figyelembe venni a munkáltató a dolgozó kérését, vagy marad a betegállomány?
324. cikk / 457 Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat
Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
325. cikk / 457 Óvodai rendszergazda besorolása
Kérdés: Ellenjegyzőként ellenőrzöm egy önkormányzati fenntartású, 47 tagóvodával és egy igazgatósággal működő óvodában az igazgatóságon dolgozó rendszergazda átsorolását. A munkáltató a Kjt. szerinti E/3 fizetési fokozatából az Nkt. szerinti Gyakornok (alapfokozattal) 1 fizetési kategóriába sorolná a rendszergazdát. A rendszergazda gazdasági informatikus felsőfokú szakképesítéssel és számítástechnika-tanár főiskolai végzettséggel rendelkezik. A kinevezés módosítását az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdésére, illetve a 64. § (4)–(5) bekezdéseire hivatkozva készítették el. Az Nkt. 2. számú melléklete azonban a nevelőmunkát segítő alkalmazottak finanszírozási létszámának vonatkozásban nevesíti az óvodában a nevelőmunkát segítő munkaköröket, melyek között a rendszergazda nem szerepel. Illetve a 326/2013. Korm. rendelet 4. melléklete felsorolja a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkaköröket a finanszírozott létszám vonatkozásában, amely a rendszergazda esetében általános és középiskolában határoz meg létszámot, óvodában nem. Az óvodai rendszergazda besorolható-e a pedagógusokra vonatkozó szabályok szerint?
326. cikk / 457 Jegyző felesége könyvel – az összeférhetetlenség kérdése
Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?
327. cikk / 457 Közalkalmazott "másodállása"
Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?
328. cikk / 457 Egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata
Kérdés: Dolgozhat-e valaki önkormányzati dolgozóként, ha arra egészségileg nem alkalmas, de az orvos mégis kiállítja az engedélyt a munkáltató kérésére? Hol kell erről bejelentést tenni, és milyen módon?
329. cikk / 457 Nevelést-oktatást segítők illetményemelése
Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?
330. cikk / 457 Neveléssel-oktatással lekötött időbe beszámítandó tevékenységek
Kérdés: Szeptembertől a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe nemcsak a tanórákat, hanem 2-2 óra erejéig az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői, 1 óra erejéig, de összesen legfeljebb 4 óráig a diákönkormányzat-segítői feladatokat is be kell számítani. Ennek tervezésénél mit kell kiinduló óraszámnak tekinteni, hiszen a törvény heti 22-26 óra között teszi lehetővé a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének megállapítását?
