438 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A köztisztviselők 2025. július hónapban illetményemelésben részesültek a 1232/2025. Korm. határozat alapján. Ennek 2. pontjának b) bekezdése alapján az illetmény növelésére 2026-ban is sor kerül. A Kttv. 2025-ben módosított rendelkezései, a 254/A. és 254/B. § megteremtik-e a jogalapját a 2026. január 1. napjától történő illetményemeléseknek? Természetesen a 2026. február hónapban elfogadott önkormányzati költségvetés felhatalmazásával történne visszamenőleges hatállyal az illetmények növelése. A kérdés azért fontos, mert a személyi illetmény megállapításának szabályait megváltoztatva a 254/B. §-a akként rendelkezett, hogy a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy összege emelhető. Ekkor a teljesítményértékelés mellőzhető. Ugyanakkor Kttv. 254/B. §-a alapján ez a szabály a központi költségvetés többlettámogatása felhasználása érdekében alkalmazható, viszont a 254/A. § (1) bekezdése szerint az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A dilemmánk: a Kttv. általános szabályaitól eltérő személyi illetmény megállapítása történhet-e 2026-ban, vagy ez a lehetőség csak a konkrét, 2025. július 1-jétől és a 2025. évre megállapítható személyi illetményekre vonatkozott? Ha csak 2025. évre vonatkozott az év közbeni személyiilletmény-megállapítás lehetősége, az előírt illetménynövelést a Kttv. általános rendelkezései alapján 2026. március 1-jétől lehetne megállapítani. De ha úgy értelmezhető a törvény, hogy e szabályt a 2025. július 1-jétől elindított kétlépcsős emelésre lehet alkalmazni, akár 2026. január 1-jétől kaphatnak személyi illetményt a köztisztviselők.

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?

Kérdés: Kérdésem a kulturális ágazatot érintő 15%-os béremeléssel kapcsolatos. Egyik munkavállalónk vezetői pótlékra való jogosultsága 2025. december 31. nappal megszűnt, 2026. január 1-jétől nem kapja. A 15%-os emelést a novemberi bérre (alapilletmény, pótlékok) kellett számolni, igényelni. Mivel novemberben még kapta a vezetői pótlékot, úgy gondolja, hogy az azzal együtt számolt emelést kapja január 1-jétől. Ebben az esetben beépülne a vezetői pótléka a bérbe? Vagy a kettőt külön kell választani, mivel csak december 31-ig járt neki a pótlék?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges jeleznie – kell-e egyáltalán jeleznie – a munkáltató felé, hogy nem kéri a továbbfoglalkoztatást? Közös megegyezéssel vagy felmondással célszerű megszüntetni a jogviszonyt? A felmentési idő hogyan alakul ebben az esetben?

Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott bölcsőde alkalmazásában áll egy dajka, aki 2021 júniusától dolgozik. A végzettségét tekintve rendelkezik dajka képesítéssel 2004 óta, 2020-ban végezte el a szociális gondozó és ápoló képzést. A bölcsődei foglalkoztatást megelőzően kb. 6 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, emellett csak közfoglalkoztatott volt, munkaviszonyban dolgozott (bolti eladóként) és álláskereső volt. A hölgy jelenlegi besorolásánál (D4) csak a közszolgálati jogviszonyok vannak beszámítva. A munkaviszony (bolti eladó) időtartama, illetve a közfoglalkoztatásban töltött idő figyelembe vehető-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalom és a végkielégítés számításánál?

Kérdés: Egy település intézményében óvodai ellátás, bölcsődei ellátás és gyermekétkeztetési feladatok is vannak. Az intézményben működő konyha gyermekétkeztetés keretében bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekeknek is biztosítja az étkeztetést. A konyhai dolgozók, közalkalmazottak (élelmezésvezető, adminisztrátor, szakács, konyhalány) jogosultak-e szociális ágazati pótlékra a 257/2000. Korm. rendelet 15/A-a szerint, tekintettel arra, hogy bölcsődei gyermekek étkeztetése is történik az intézményben?

Kérdés: A képviselő-testület a Módtv. hatálya alá tartozó művelődési ház átszervezését tervezi. A költségvetési szerv megnevezésében szerepelni fog, hogy „színház és művelődési ház”, fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 900100 Előadó-művészet lesz. Ebben az esetben milyen képesítési előírásoknak kell megfelelnie az intézmény vezetőjének? A 155/2017. Korm. rendelet vagy a 39/2020. EMMI rendelet lesz az irányadó? A költségvetési szerv előadó-művészeti szervezetnek, vagy továbbra is közművelődési intézménynek tekinthető? Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonyára melyik törvény lesz alkalmazandó? A közművelődési alapszolgáltatást biztosító szervezeti egységben dolgozók továbbra is Mt.-s munkavállalók maradnak? Ha az intézmény alapító okiratában fő tevékenységként a „911110 Közművelődési intézmények tevékenysége” maradna, de a tevékenysége között szerepel a színház is, az intézmény vezetőjének milyen képesítési feltételeknek kellene megfelelnie? Az átalakulást követően az intézmény továbbra is a Módtv. hatálya alá fog tartozni?

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését tervezi, ingatlannal kapcsolatos tevékenységi körben. A jogviszonyából fakadó kötelezettségek miatt a tevékenység megkezdéséhez előzetesengedély-kéréssel fordult a fenntartóhoz. A fenntartó jogosult-e az engedély megadására, ha ez a munkavállaló munkaidejét nem befolyásolja?

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő kiszámításához a szakmai gyakorlati időket kell beszámítani. Ebbe a körbe tartozik többek között minden, a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél fennállt munkaviszony is, ezen szervek csoportjába beletartozik a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására történő foglalkoztatás is. Jogosító időnek számítanak-e azok az évek is, amikor egy intézmény, az óvoda konyhai dolgozói át lettek csoportosítva a településüzemeltetési kft.-be? További kérdés, hogy a Magyar Postánál 1992 előtt munkaviszonyban töltött évek beleszámítanak-e?