438 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért a polgármesterré megválasztott munkavállaló a polgármesteri jogviszony fennállásáig. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-ának (4) bekezdése alapján a polgármester kérésére – a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója – (...) köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A hivatkozott törvényt hatályon kívül helyezte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 158. §-ának a) pontja, a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától, 2014. október 12-től. A Kttv. kiegészült a VII/A. fejezettel, mely tartalmazza a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket, ám a fizetés nélküli szabadságról nem rendelkezik. Az elsőként hivatkozott törvény alapján 2010-ben tehát nem volt mérlegelési jogköre a munkáltatónak, fizetés nélküli szabadságot kellett engedélyezni a munkavállalónak. A polgármesteri tisztséget betöltő munkavállalót a soron következő önkormányzati választáson, 2014-ben újraválasztották. Újabb kérelem azóta nem érkezett a munkavállalótól. Mivel a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a polgármesteri jogviszony fennállásáig engedélyezte korábban a munkáltató, tekintettel a megváltozott jogszabályokra, továbbra is köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadság biztosítására ebben az újabb polgármesteri ciklusban? Amennyiben nem köteles, és a munkáltató nem is engedélyezné a továbbiakban a fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkáltató – az erről szóló tájékoztatás mellett – a munkavégzési kötelezettségének a teljesítésére felszólíthatja-e a munkavállalót?

Kérdés: A Pmtv. 2014. október 12-i hatályon kívül helyezését követően melyik jogszabály szabályozza a polgármester munkaidejét, szabadságát, fegyelmi és kártérítési felelősségét, egyéb juttatásait stb.?

Kérdés: Közalkalmazottunk az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1978. -szeptember 1.-1979. március 31. MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (megszűnés jogcíme: áthelyezés);
1979. -április 1.-1980. október 05. "X." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1980. -október 06.-1985. augusztus 31. "Y." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1985. -szeptember 1.-1988. február 29. Megyei KISZ Bizottság (áthelyezés);
1988. -március 1.-1991. augusztus 30. Községi Közös Tanács VB. (munkaviszonya megszűnt);
1991. -szeptember 1.-1993. augusztus 25. Munkanélküli-járadék;
1994. -július 06-tól jelenleg is: önkormányzati fenntartású szociális intézmény.
Mely jogviszonyokat kell figyelembe venni a Kjt. szerinti jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapítása szempontjából?

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot írt ki óvodavezetői poszt betöltésére. A jelentkező (az egyik jelenleg is ott dolgozó óvónő) megfelelt a feltételeknek, azonban ő a családi betéti társaság beltagja, képviseleti joggal. A betéti társaságban férje autószerelőként dolgozik, fia pedig nemzeti dohányboltot vezet. Összeférhetetlen-e ez a vezetői kinevezéssel?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban a jegyző szülési szabadságon van, az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti. Ha a helyettesítő aljegyző a szabadságát tölti, vagy betegség miatt akadályoztatott a hivatalvezetői feladatok ellátásában, más vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő elláthatja-e teljes jogkörrel a helyettesítést (amely aláírási jogosultságot is jelent)? Mik ennek a feltételei?

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők esetén hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy az 1992. július 1-je előtt eltöltött valamely jogviszonyuk beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha az akkori munkáltató már nem létezik, csak a munkakönyvben feltüntetett neve ismert? Például a megyei településtisztasági szolgáltató vállalatnál, a városi tanács VB közterület-fenntartó intézményénél, illetve kommunális üzeménél munkaviszonyban töltött idők beszámítanak-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?

Kérdés: Egy munkavállalónk a faluban, ahol lakik, önkormányzati képviselő. Tegnap jelezte, hogy a képviselő-testület ülést tart, amelyen neki részt kell vennie. Hogyan kell elszámolni a távollétét ebben az esetben, és jár-e neki rá valamilyen díjazás?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, mégpedig iskolák működtetési feladatait. Alkalmazottainkat a Kjt. és a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató úgy szabályozta a munkaközi szünetet, hogy az nem része a munkaidőnek. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján "jogszabály vagy kollektív szerződés – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet". Tekintettel arra, hogy az ágazati jogszabály ezt a kérdést nem szabályozza, továbbá szakszervezet sem működik a munkáltatónál, így nincs kollektív szerződésünk. A munkáltató egyoldalúan belső szabályzatban a munkavállaló javára eltérhet-e, jogszerűen kinyilváníthatja-e, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része?