Keresőképtelenség – igazolás nélkül?

Kérdés: Egyik munkavállalónk – aki egyébként programozó informatikus – ínhüvelygyulladást kapott, és mivel nem tud gépelni, így nem tud munkát végezni sem. A háziorvosa korábban keresőképtelen állományba is vette, azonban a napokban a munkavállaló azzal jött be, hogy a háziorvos szabadságra ment, a helyettese pedig nem hajlandó kiállítani neki folytatólagos keresőképtelenségi igazolást; ugyanakkor le sem zárja a keresőképtelenségi állományt, és nem minősíti a munkatársunkat keresőképesnek. Ilyen esetben hogyan kell eljárni, minek kell minősíteni a – munkában nem töltött – időtartamot?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkáraképes állapotban megjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni, illetőlegezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 103. § (1)bek. a) pont]. Mentesül ugyanakkor a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. eltérő szabályokat állapít meg arra az esetre, ha amunkavállaló iskolai rendszerű képzésben (pl. főiskola, egyetem) vesz részt,valamint akkor, ha nem iskolai rendszerű képzésben, például tanfolyamon folytattanulmányokat. Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kormánytisztviselő végkielégítése

Kérdés: 13 éve dolgozom, előbb köztisztviselőként, majd 2010-től kormánytisztviselőként. Indokolás nélküli felmentésemet még 2011. május 31. előtt néhány nappal megkaptam, a munkáltató így még kihasználta az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály adta lehetőséget. Kérdésem gyakorlati jellegű: mikortól helyezkedhetek el legkorábban, hogy ne veszítsem el a végkielégítésemet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 19. § (9) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő amunkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetésiszervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt állóbármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Közalkalmazotti jogviszony időtartama – a felmentési idő beszámítása

Kérdés: Intézményünkben az egyik tanító munkakörben 7 éve foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntettük, és a felmentési idő teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Ennek megfelelően el is számoltunk vele, és megfizettünk részére az utolsó munkában töltött napon többek között 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. A tanítónő azonban keresetet indított intézményünk ellen, mert szerinte összesen 3 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, mivel a felmentési idő lejártakor már 8 éve állt fenn a jogviszonya. Megalapozott a közalkalmazott velünk szemben benyújtott keresete?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát felmentésselmegszüntetheti [Kjt. 25. § (2) bek. e) pont], ez esetben a közalkalmazottat aközalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időhöz igazodó mértékű felmentési időilleti meg, melynek legalább a fele időtartamára a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Szabadság próbaidő alatt

Kérdés: Próbaidős munkatársunk családi okok miatt két nap szabadságot szeretne kivenni. Köteles-e elengedni őt a munkáltató szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. § (2) bekezdése szerint az alapszabadságegynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató amunkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Vagyis a próbaidőalatt – mely az Mt. 81. § (2) bekezdése szerint nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/D. §-a 2010. november 27. óta kimondja, hogy"külön törvény rendelkezik a közalkalmazott jogviszonyának átalakulásáról abbanaz esetben, amikor jogszabály rendelkezése folytán a munkáltató egésze vagy egyrésze (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Törzsgárdajutalom és 98%-os különadó

Kérdés: Felmentett kormánytisztviselőt megillető törzsgárdajutalom a különadó körébe tartozik-e (analóg-e a jubileumi jutalommal)?
Részlet a válaszából: […] A törzsgárdajutalom és a jubileumi jutalom, bár abból aszempontból hasonlít egymáshoz, hogy hosszabb munkavégzésre irányuló jogviszonyhonorálására szolgál, két külön jogintézmény. A jubileumi jutalomra való jogottörvények rögzítik, és az a közszférában (ezen belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Munkanap-áthelyezés – új munkavállalóra is kiterjed-e a munkavégzési kötelezettség?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.
Részlet a válaszából: […] A 7/2010. NGM rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdéseértelmében kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra. Ezalól kivételt jelentenek a megszakítás nélkül üzemelő, és a rendeltetésükfolytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatók, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szabadság vagy betegszabadság?

Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályok szerint a betegszabadság célja az,hogy a munkavállaló keresőképtelensége esetén jogszerűen mentesülhessen amunkavégzés alól. A munkavállaló a munkahelytől való távolléte jogosságátorvosi igazolás bemutatásával igazolja a munkáltató előtt. A rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Munkaidő-beosztástól eltérő munka – díjazási kérdések

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak egyrészt olyan időszakban (du. 5-től este8-ig) szükséges munkát végezniük, amelyben a beosztásuk szerint nem terheltevolna őket munkavégzési kötelezettség, másrészt egy másik időszakban (9-től 12óráig) nem kell munkát végezniük. Annak ellenére, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
41
42
43
50