Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló rendkívüli felmondása

Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak joga van egyoldalú utasításával másmunkavégzési helyre beosztani a változó munkahelyre alkalmazottmunkavállalóját. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót [Mt. 76/C. §(1) bek.] a munkáltató – ellenkező megállapodás hiányában – egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák

Kérdés: Munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató vagyunk, munkavállalóink munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyes munkavállalóink – munkakörük jellegéből fakadóan – megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, ezért munkaszüneti napon is végeznek munkát. Le kell-e vonni a munkaidőkeretből a munkaszüneti napra eső munkaidőt, ha igen, hány órával számolva, illetőleg valamennyi munkavállaló munkaidőkeretéből, vagy csak annak a munkavállalónak a munkaidőkeretéből, aki – ugyan mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de – beosztása szerint munkaszüneti napon is munkát végezne?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy a munkavállalók akár munkaszüneti napontörténő munkavégzésre is beoszthatók, nem jelenti azt, hogy emiatt több óramunkát végezhetnének, mint az általános – hétfőtől péntekig tartó -munkarendben dolgozó kollégáik. Figyelemmel arra, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazott utolsó munkában töltött napja a hónap 22. napja, vajon melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony? Helyes-e az alábbi megfogalmazás: "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22. napi hatállyal hozzájárulok" vagy "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22-ével hozzájárulok".
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésből nem állapítható meg, hogyaz adott esetben mi a megszüntetés jogcíme, azt nem lehetséges minden kétségetkizáróan megválaszolni. Az "utolsó munkában töltött nap" ugyanakkor arra engedkövetkeztetni, hogy a szóban forgó esetben nagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt felmondásivédelem a munkavállalót csak a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagygondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság legfeljebb kétévesidőtartamára illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az Mt. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Prémiumévek program – csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (2) bekezdése értelmében "a programban résztvevő munkakörrel nem rendelkezik, azonban (...) a munkáltatója által igényelt,hetente – munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában -legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (6) bekezdése szerint a betegszabadságkiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Haa munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzésikötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § g) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Tipikusan idetartozik az Ön által említett eset is,hiszen az intenzív havazás úgy elzárhatja a munkáltató telephelyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Prémiumévek – a munkavégzés alóli mentesítés?

Kérdés: Prémiumévek programban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők a munkavégzési kötelezettség alól kaphatnak-e határozott időre szóló mentesítést (pl. egy évre) abban az esetben, ha a kinevezés munkavégzésre kötelezi őket?
Részlet a válaszából: […] A prémiuméves közalkalmazottak és köztisztviselők amunkavégzési kötelezettség alóli mentesítésének elvileg nincs akadálya,ugyanakkor ennél sokkal egyszerűbb és rendeltetésszerűbb jogi megoldás islétezik. A Péptv. 4. § (2) bekezdése alapján a munkáltatónak elég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] Mind a munkáltató által kötelezően kiadott fizetés nélküliszabadság, mind pedig a munkáltató mérlegelése alapján engedélyezett fizetésnélküli szabadság esetén szünetel a munkaviszony. Vagyis a fizetés nélküliszabadság alatt a feleket megillető legtöbb jogosultság (pl. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
42
43
44
49