4332 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A távollét idejére a munkakör betöltésére határozott idejű jogviszony keretében más munkavállaló helyettesíti. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. A jelenleg határozott időre alkalmazott helyettesítő munkavállaló fenntartható-e a keresőképtelenség időtartama alatt, vagy a munkavállaló visszatérése az álláshely újbóli betöltésének minősül, ezáltal a helyettesítő jogviszonyának megszüntetését eredményezheti? Amennyiben a helyettesítő álláshelyen foglalkoztatott kolléga jogviszonyának megszüntetésére kerülne sor, az intézményünkben a mindennapi pedagógiai munka megszervezésében komoly nehézséget, problémát eredményezne.

Kérdés: Magyarországi leányvállalat 10 hetes szakmai gyakorlatot biztosítana a francia anyacégnél a kötelező szakmai gyakorlatát töltő francia állampolgárságú egyetemista gyakornokok számára (az ottani szabályok szerint kötelező a nemzetközi szakmai gyakorlat is). Ezt a magyar kft. oldaláról hogyan lehet jogilag „lefedni”? Háromoldalú kiküldetési megállapodás lenne a megoldás? Vagy esetleg gyakornoki megállapodás, csak a gyakornokkal?

Kérdés: Önkormányzatok által alapított társulás munkaszervezetére, valamint a munkaszervezet alkalmazottjainak jogállására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 87. §-a akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A Mötv. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek [Mötv. 95. § (4)–(5) bek.]. A társulás munkaszervezeti feladatait kizárólag polgármesteri hivatal (köztisztviselői vagy munkavállalói) láthatja-e el, vagy akár a társulás erre a feladatra létrehozhat-e külön költségvetési szervet, vagy a meglévő költségvetési szervéhez telepítheti-e, esetleg a társulás létrehozhat-e egyéb szervezetet (pl. gazdasági társaságot) erre a feladatra? Amennyiben más szervezet keretein belül is ellátható, nem csak a polgármesteri hivatalnál, úgy a jelenlegi munkaszervezeti feladatokat ellátó köztisztviselők milyen jogcímen kerülhetnek át az új szervezethez (ha intézmény, akkor közalkalmazotti jogviszonyba, ha egyéb szervezet, akkor munkaviszonyba)?

Kérdés: A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben kezelt munkavállalói személyes adatokat (különösen: név, alapbér, egyéb juttatások, lakóhely) átadhatja-e egy olyan másik személy részére, amely nem minősül állami szervnek, továbbá nem minősül a munkáltató adatfeldolgozójának sem?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában közalkalmazotti jogviszonyban álló konyhai dolgozó munkakörből ugyanebben az óvodában áthelyezésre kerül köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmazva dajka munkakörbe a munkavállaló. A KIRA-program engedi a jogviszonyváltást, mellyel a kolléga jogviszonyának folytonossága egyértelműen megmaradna. Helyesen járunk el, ha kinevezését így módosítjuk, vagy a jogviszonyváltás miatt közalkalmazotti jogviszonyát mindenképpen meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, ahol a végkielégítésbe a megszüntetett jogviszony időtartama beszámításra kerülne, mivel a munkáltató személye nem változik?

Kérdés: Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ha a munkavállaló részmunkaidő keretében (napi munkaideje 4 óra) kerül foglalkoztatásra, hogyan kell a jogszabályban meghatározott arányosítást elvégezni? Az ilyen munkavállaló számára órában kifejezve 176 óra lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma? Beosztás szerinti munkanapokban kifejezve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma 22 beosztás szerinti munkanap lesz, vagy pedig marad a 44 beosztás szerinti munkanap? (Az utóbbi értelmezés analógiájaként szolgálhat az, hogy részmunkaidő esetén a szabadságnapok száma sem változik az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat megillető szabadságnapok számához képest.)

Kérdés: Egyházi fenntartású családi bölcsődében, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk 01193003 azonosító számú dajka végzettséget szerzett, illetve elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy részére szervezett tanfolyamot. A Kjt. alapján a dolgozó mely fizetési osztályba sorolható? A fizetési fokozatok megállapításához a korábbi munkaviszonyainak beszámításánál a tanfolyam elvégzését követő időszak az irányadó, esetleg valamennyi korábbi munkaviszonyát figyelembe lehet venni?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásban áll egy házi gyermekorvos , aki 2022-ben került felvételre négyórás munkaviszonyban. A bére alapilletményből és illetménykiegészítésből áll. 2023. XI. 9-én a bére megemelésre került, mivel a másik 40 órás gyerekorvost is helyettesítette. Kvázi kapott egy 8 órás bért. 2024. III. 4-től átsorolásra került 8 órás munkaviszonyba, de a bére maradt változatlan. Most, 2026-ban kéri, hogy ellenőrizzük a bérét, mert nem jól lett besorolva az alapilletménye az évek számához mérten. Lehetséges-e, hogy az alapilletményét besoroljuk a helyes összeggel, de az illetménykiegészítést is változtatjuk annak megfelelően, hogy a bére ne változzon?

Kérdés: Nevelőszülői hálózatnál, a nevelőszülő hozzátartozóiként dolgozó gyermekgondozók besorolásához kérem a segítségüket. A 15/1998. NM rendelet alapfokú iskolai végzettséget vár el az említett munkavállalóktól, míg a nem hozzátartozó szakirányú végzettséggel dolgozhat ebben a munkakörben. A 257/2000. Korm. rendelet „A”, „B” és „C” fizetési osztályba engedi a gyermekgondozók besorolását. A nevelőszülő hozzátartozójaként dolgozó gyermekgondozók besorolása elviekben megfeleltethető-e a Munkaügyi Levelek 230. számának 4443. sorszámú válaszában a takarító munkakörrel kapcsolatban leírtaknak (azaz fizetési osztályba sorolásuk „A”, „B” és „C” fizetési osztály szerint, de nem a munkakörhöz illeszkedő végzettség figyelembevételével történik), vagy az ő esetükben csak munkakörhöz illeszkedő szakirányú végzettség – esetleg az sem – vehető figyelembe?

Kérdés: Nonprofit, civil szervezetként átvettünk az államtól egy idősotthont, ami akkreditálva van egészségügyi tevékenység végzésére is. Átvételkor a munkavállalók aktuális besorolását alkalmaztuk, azzal a kitétellel, hogy felülvizsgáljuk, és amennyiben nem megfelelő a 257/2000. Korm. rendelet alapján járó szociális ágazati összevont pótlék vagy az egészségügyi kiegészítő pótlék összegének meghatározása, módosítani fogjuk a besorolást. A munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik, de a Szoctv. 94/L. §-ának alapján alkalmazni kell a Kjt. 55–80. §-ait is. Az alapbér kerül csak a munkaszerződésbe, az előbb említett pótlékok összegéről az Mt. 46. §-a szerint adunk tájékoztatást. A felülvizsgálat során több, nem vezető feladatokat ellátó ápoló átvett besorolásánál azt tapasztaltuk, hogy főiskolai ápoló végzettséggel F kategóriába vannak sorolva. Van olyan, akinek van korábbi keltezésű OKJ 54-es ápoló bizonyítványa, és van, akinek csak érettségi előzi meg a főiskolát. Véleményünk szerint az 1/2000. SzCsM rendelet az ápolónál nem várja el a főiskolai végzettséget, így a munkavállalókat F kategóriától lejjebb kell sorolni. Egyiküknek sincs vezetői feladat a munkaköri leírásában, jelenleg csak a vezetőknél fogadjuk el a diplomás ápolói végzettséget.
– Jogszerűen vizsgáljuk-e felül az átvett intézményben dolgozók besorolását?
– Amennyiben hibás besorolást találunk, visszasorolhatjuk-e a dolgozót, attól függetlenül, hogy az átadó állami fenntartó hogyan határozta meg a besorolást?
– A nem vezető beosztású ápolónál el kell fogadnunk a diplomás ápoló végzettséget?
– Ha nem kell elfogadnunk a diplomát, az E és F kategória közötti pótlékkülönbséget, más munkáltatói döntési jogkörben meghatározható pótlékkal ki kell egészíteni, hogy ne érje hátrány a dolgozót?
– Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklet címében mit jelent pontosan a minimum jelző: „az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásai”? Lehetséges-e, hogy a rendelet az ápoló munkakörnél kb. 30 különféle OKJ-s végzettséget ír elő, de a minimum jelző miatt a diplomát is beszámíthatjuk?