Jutalékelőleg – visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?

Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
Részlet a válaszából: […] ...vissza kell fizetnie a munkáltatónak ajutalék­előleget. A munkáltató és a munkavállaló között – a kérdésben foglaltakszerint – a munkaszerződés részét képező és elfogadott jutalékszabályzatalapján csak jutalékelőleget fizettek az üzletkötőnek, és ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Kérdés: Munkáltatóm közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetést javasolt, amibe én bele is mentem. Azonban a megállapodást a munkáltató helyett az őt helyettesítő vezető írta alá, még mielőtt én aláírtam volna. A helyettesítés rendjéről csak a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz rendelkezést, és mutattak egy felhatalmazást tartalmazó levelet. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját helyettesítő személlyel történt megállapodás az említett két dokumentum alapján jogszerű-e? A munkáltatóm azt is mondta, hogy ha nem írom alá a megállapodást, akkor rendkívüli felmondással távolít el. Nem minősül ez fenyegetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára.A munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről szóló közléstörténhet munkaszerződésben, valamilyen írásos tájékoztatóban, utasítás,szabályzat közzétételével. Az ítélkezési gyakorlat szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Készenléti jellegű munkakör – minősítő jegyek

Kérdés: Vállalkozásunk az üzemzavar és kisebb hibák elhárítása érdekében karbantartókat alkalmaz. Leterheltségük változó, van, hogy egész nap nincs munkavégzési kötelezettségük, pusztán "készenlétben" állnak. A recepción folyamatos portaszolgálat működik, de a portások leterheltsége is nagyon változó, éjjel, illetve hétvégén általában alig kell munkát végezniük. A kérdésünk az, hogy üzemi karbantartóink és portásaink munkavégzése megfelel-e az Mt. "készenléti jellegű munkakör" fogalmának, ebből következően pedig a munkaidejük felemelhető-e heti 60 órára?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke automatikusan nem emelkedik. A napi 8, illetve heti 40 óraidőtartamú teljes munkaidő kizárólag a felek megállapodásával, azazmunkaszerződés-módosítással emelhető fel napi 12, illetve heti 60 órára [Mt.117/B. § (3) bekezdése]. Mindennek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...nincslehetőség a további foglalkoztatására.Megjegyezzük, a helyettesítés céljából felvettmunkavállalóval kötendő határozott idejű munkaszerződés nem csupán a naptáridátum szerint megjelölt időpont eljöttével szűnhet meg. Amennyiben a kérdésesesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Fegyelmi szabályzat – büntetésként alapbércsökkentés

Kérdés: Egy munkavállalónkkal szemben a kollektív szerződésben foglalt házi fegyelmi szabályzat szerint 10 százalékos személyialapbér-csökkentést alkalmaztunk két hónapra. Kollektív szerződésünk a munkavállaló bérpótlékait a személyi alapbér százalékában adja meg. Ez azt jelenti, hogy a következő két hónapban a bérpótlékokat is a csökkentett összeg alapján kell kiszámolni? Ráadásul ugyanazon fegyelmi vétség miatt további két munkavállalóval szemben is ezt a büntetést szabtuk ki, de mivel ők nem műszakban dolgoznak, nem is jogosultak bérpótlékra. A munkavállaló azt sérelmezi, hogy "műszakosként" súlyosabb büntetést kapott (több bértől esett el) ugyanazért a vétségért. Érvényesíthet-e valamilyen igényt?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi alapbér csökkentése is. Ez azonban nem jelenti azt, hogyilyen esetben a munkáltató egyoldalúan módosíthatja a munkaszerződést, azaz abüntetés csak ideiglenes hatályú és arányos lehet, illetve nem sértheti ajogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Előzetesen befizetett utazás – adnak-e rá szabadságot?!

Kérdés: Még a munkaszerződésem megkötése előtt befizettünk egy kéthetes hajóútra, amelynek időtartama munkaviszonyom második hónapjára esik. Mikor a munkaszerződést kötöttük, jeleztem ezt a munkáltatónak, de most nem akarja kiadni a szabadságot, mondván, hogy nem köteles rá. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és akötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős, a munkaszerződés megkötésétmegelőző eljárás során is. Ez a kötelezettség megfelelően irányadó amunkavállalóra is [Mt. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
132
133