Munkaszerződés a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló polgármesteri hivatalban – figyelemmel a Ktv. 1. § (9) bekezdésére – milyen feladatkörre és milyen feltételekkel alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés tartalma azért is "problémás", mert aKtv. pontosan nem állapítja meg, mely feladatra létesíthető a hatálya alattimunkáltatóval munkaviszony. A köztisztviselő és az ügykezelő feladatkörénektörvényi meghatározásából következtethetünk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Jogutódlás – beolvadás a polgármesteri hivatalba

Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] ...aközterület-felügyelők jogviszonyának típusa nem változik meg, ebben az esetbentehát – munkajogi szempontból – a Ktv. hatálya alatti munkáltatói jogutódlásrólbeszélünk. A Ktv. a munkáltatói jogutódlás kapcsán csak annyi szabályttartalmaz, miszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...(nem nyújtott be igényt,vagy a megkapott összeget nem a bérek kifizetésére fordította), a voltmunkavállaló mint a gazdasági társaság (munkáltató) hitelezője a Bgtv. 8.§-ának (3) bekezdése, valamint a Cstv. 51. §-a alapján a felszámolójogszabálysértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...amelyekesetében ezt az Mt. lehetővé teszi.A rendes szabadságra való jogosultság nem ilyen kérdés,mivel az erre való jogosultság a munkáltatónál az érintett évben eltöltöttmunkaviszony tartamától, és nem a munkaidő mértékétől függ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Hétvégi munkavégzés elszámolása

Kérdés: Munkahelyemen, egy múzeumban "folyamatos munkarend" van érvényben. A december hónapot szabadságon kell töltenie mindenkinek. Nekem nem fedi le a maradék 15 nap szabadságom a december hónapot, mivel ott 21 munkanap van. Erre hivatkozva 6 napot kell dolgoznom, amely napok szombat és vasárnapi napok lesznek a beosztás szerint. A szombat, illetve vasárnap ugyanolyan munkanapnak számít-e, mint a többi, vagy a vasárnapok kettőnek számítanak-e? Az így ledolgozott napok (3 szombat, 3 vasárnap) jogilag is 6 napnak számítanak?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidőben történő munkavégzés csak– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,illetve munkakörben, vagy– a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli,illetve a három vagy ennél több műszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni amunkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról [Mt. 79. § (1)–(2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, hogy az egyeskövetelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közülmelyik érkezett előbb a munkáltatóhoz [Vht. 64. § (2) bek.]. Figyelni kellugyanakkor arra, hogy a bíróság a fentiektől eltérően elrendelheti, hogy alista 1-5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekébentanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy atanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy amegállapodás szerinti tanulmányokat folytatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg[Mt. 134. § (1) bek.], így jogosult arra, hogy a keresőképtelen állománybóltörténő visszatérést követően kiadja az addig ki nem vett rendes szabadságot.Ráadásul a munkáltató a rendes szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
1
365
366
367
465