4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Folyamatos műszakban üzemelő gyártósorunkat gazdasági okokból és az éves karbantartás elvégzése céljából 2011. december 26-31. között leállítjuk. A munkavállalókat erről már a nyár elején értesítettük. A tájékoztatóban felhívtuk a figyelmüket, hogy mindenki köteles öt nap rendes szabadságot tartalékolni az év végére, mert a leállás idejére (erre az öt napra) rendes szabadságot kell kivenniük. A munkaidő-nyilvántartásunkból október elején lekért adatok szerint már most vannak olyan munkavállalók, akiknek idén csak öt napnál kevesebb szabadságuk maradt. Jogszerűen járok el, ha ezeknek a munkavállalóknak a két ünnep közötti leállás idejére fizetés nélküli szabadságot rendelek el?

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?

Kérdés: Az a közalkalmazott, akinek év közben megszűnik a családi kedvezménye, kaphat-e az év hátralévő hónapjaira kompenzációs juttatást? Erre vonatkozóan idáig nem találtunk magyarázatot.

Kérdés: Szolgálhat-e a munkavállaló részéről rendkívüli felmondás alapjául, ha a munkaadó a fizetést két részben, egy bejelentett, adózott munkabérként, a másik felét azonban nem bejelentve, zsebbe adja?

Kérdés: Cégünk vagyonvédelmi szolgáltatást nyújt, többek között kutyás őrökkel. Gazdasági okból az év végén több munkavállalónktól meg kell válnunk. A jogviszonyt lezáró elszámolás során egyik munkatársunknál az a probléma adódott, hogy szeretné megtartani a kutyáját, amellyel egy éve dolgozik együtt. A kutya a cég tulajdonában van, a saját kennelünkben neveltük és képeztük ki, bár egy éve a munkavállaló otthonában él. A dolgozó szerint joga van megvásárolni az állatot, de mi nem szeretnénk megválni tőle. Ha mégis eladnánk, az általunk megállapított vételárral csökkenthetjük a munkavállaló utolsó kifizetését (végkielégítés, munkabér)?

Kérdés: Egyik dolgozónknak több tartozása van. Ez összetevődik banki kölcsönökből, közműtartozásokból. Két banktól is kaptunk szinte egyszerre értesítést a hiteltartozásáról, amelyben kérik, hogy a munkabére 33%-át vonjuk le a dolgozótól emiatt, aki írásban hozzájárult ehhez, így az elsőként érkezett (2010. 03. 05.) banknak 33%-ot vontunk (1. letiltás), míg a másodikként érkezett banknak (2010. 03. 26.) az 50%-ból fennmaradt 17%-ot vontuk le (2. letiltás). Idővel érkezett egy végrehajtói letiltás közműtartozás miatt (2011. 08. 16.), amelynek levonását nem tudtuk megkezdeni (3. letiltás). Pár hónap múlva érkezett egy szintén végrehajtói letiltás arról a banki tartozásról, amelyet másodikként már vontunk (2011. 10. 06., 4. letiltás). Ennek a tartozáslevonásnak a megszüntetését a bank kérte tőlünk írásban (2011. 10. 24.), utalva arra, hogy a végrehajtó által kiállított letiltást vegyük ezentúl figyelembe. A végrehajtói iroda szerint a második (negyedik) levonást/letiltást fel kell függesztenem, és a harmadikként érkezett közműtartozás végrehajtói letiltását kell vonnom. A végrehajtói letiltás "előnyt" élvez a dolgozó által adott levonási hozzájárulással szemben minden esetben, vagy nem? A negyedikként érkezett letiltás, amely a 2. tartozás végrehajtói okiratba foglalt része, másodikként érkezettként sorolandó be vagy negyedikként? Sorrendben a letiltásokat, levonási hozzájárulásokat hogyan kezeljem?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk. A leltárfelvétel során megállapítottuk, hogy az árucikkekből jelentős mennyiség hiányzik. A leltári készletet más munkavállaló is kezelte, ezért a leltári készletért felelős munkavállalóval szemben nem a teljes kárt, csak hathavi átlagkeresetének megfelelő összeget kívántunk érvényesíteni, ő azonban azt állítja, hogy nem felelős a kárért. A pereskedést megelőzendő kérdezném, hogy mi alapján mondhatja ezt?

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?

Kérdés: Egyik munkavállalónk kérte, hogy részére – mivel hosszabb szabadságra megy, és nem lesz lehetősége bankkártyával felvenni a fizetését – a szabadság előtt fizessük ki a szabadságra járó munkabérét. Ez komoly zavart okoz a bérszámfejtés menetében, különösen ha valakinek ilyen kérését teljesítjük, mivel akkor a többi munkavállalónk is kérhetné ugyanezt. Van arra lehetőségünk, hogy csak a szokásos bérfizetési időpontban (hónap 10-én) fizessünk neki bért?

Kérdés: Van-e lehetősége az ügyvezetőnek arra, hogy a munkáltató (kft.) nevében eljárva az Mt. 188/A. § szerinti vezetőnek minősülő munkavállalók foglalkoztatásáról döntsön bizonyos munkakörökben? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosi döntés hiányában kötnek ilyen munkaszerződést a felek?