4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?

Kérdés: Óvoda intézményvezető-helyettesét és tagintézmény-vezetőjét hány évre lehet kinevezni? A "legfeljebb 5 évre" kitétel lehetőséget ad egyéves kinevezésre?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatérő vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt kinevezésmódosítással más ügyterületre ügyintézői munkakörbe kívánja helyezni. Az új, ügyintézői munkakör megfelel a köztisztviselő iskolai végzettségének. Az általa betöltött vezetői munkakört a távollét idejére kinevezett helyettesítő vezető látná el határozatlan idejű vezetői kinevezéssel a jövőben. Jogszerű a munkáltató döntése, és megvalósíthatja egyoldalú munkáltatói döntéssel (kinevezésmódosítással), vagy szükséges a köztisztviselő beleegyezése? Milyen munkajogi szabályokra kell figyelemmel lenni a kinevezés módosítása során?

Kérdés: 2013. szeptember 1-jén léptek hatályba az Nkt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdései, amelyek szerint: A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. A Kjt. "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címe alatt szerepel a 66. § (10) bekezdése, miszerint a garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1. után nincs lehetőség az óvodákban a garantált illetmény kerekítésére? Ennek következtében a jubileumi jutalom kifizetésének alapjául szolgáló garantált illetmény esetében sincs lehetőség kerekítésre?

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?

Kérdés: Mi van olyankor, ha több üzemi tanács létezik, és az egyik hozza csak meg a határozatot a másik tudta nélkül? Nem hajlandó leülni a másik üzemi tanács, hogy a jelöltek nevéről határozzanak, mert váltig állítja, hogy ez így jogszerű.

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?