Pihenőnapok elmaradása kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkaidőben dolgozom, az esetek elsöprő többségében szombaton és vasárnap is. Tudomásom szerint a pihenőnapon végzett munka miatt – ezt pótlandó – szabadnap járna, ám ilyet soha nem kaptam (2007 óta). Milyen követelésem lehet és mennyi időre visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] ...munkarendről akkor beszélhetünk, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

32 órás heti munkaidő bevezetése és elszámolása

Kérdés: Cégünknél egyes munkavállalókkal közös megegyezés alapján szeretnénk a heti 40 órás munkaviszonyukat 32 órássá alakítani. Ez lehet teljes munkaidő? Ha heti 4 napot dolgoznak 8 órában, illetve az is előfordulhat, hogy egyik héten csak 3 napot, utána pedig 5 napot, akkor az elszámolásokat kizárólag munkaidőkeret alkalmazásával lehet megoldani? Olyan lehetséges, hogy függetlenül a munkarend szerinti munkaidőtől, a dolgozók minden esetben megkapják a havi bérüket?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő mértékének megváltoztatásához a munkaszerződés módosítása kell, közös megegyezéssel (Mt. 58. §). A munkáltató tehát egyoldalúan nem csökkentheti a teljesítendő munkaidőt, mivel a le nem dolgoztatott órákat állásidőként ekkor is ki kell fizetnie (Mt. 147...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Nevelést-oktatást segítők illetményemelése

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből 107%-ot minden nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott megkap, a maradék 3%-os bértömeget pedig a munkáltató mérlegelési jogánál fogva differenciáltan oszthatja el. A fedezetet a Költség tv. biztosítja, az eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Banki tanácsadói szakképesítés szintje

Kérdés: 1988-ban ügyvitel-technikusi minősítést szereztem (ÜT/4697), 2000-ben banki tanácsadó vizsgát (OKJ 54344101) tettem. Eddig ezt felsőfokú végzettségnek fogadták el, jelenlegi munkahelyem csak középfokú besorolást adott a kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel, ezért a bérem is alacsonyabb kategóriába került. Ez jogos?
Részlet a válaszából: […] ...szintű szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni [Kjt. 61. § (3) bek.], ez azonban csak a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatókat köti, márpedig a bank nem tartozhat e törvény hatálya alá. Miután Ön vélhetően az Mt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címke:

Túlórák kifizetésének elmaradása

Kérdés: Egy nonprofit kft.-nél dolgozom mint szakács. 2016. július 8., 9. és 10. napjain túlóráztam, összesen 17 órát a három nap alatt. Ebből a 8. és a 9. pihenőnap volt. Mindeddig ezekből a munkavégzésekből egy fillért nem láttam, a munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénz! Meddig lehet ezt ezzel magyarázni? A jelenléti ívről ezeket a napokat átvezették egy egyéb nevezetű papírra, mondván, hogy így sok a ledolgozott nap egymás után. Mert akkor 9 napot dolgoztam folyamatosan.
Részlet a válaszából: […] ...bek.], vagy ha a munkavégzés a munkavállaló heti pihenőnapján történt, akkor 100% bérpótlék, vagy ugyancsak 50% bérpótlék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít [Mt. 143. § (4) bek.].A munkabért – ideértve a rendkívüli munkavégzés fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] ...az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a munkavállaló nem áll felmondási tilalom alatt, akkor a munkaviszonyt a munkáltató felmondással megszüntetheti [Mt. 64. § (1) bek. b) pont]. A felmondás indoka a munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Felmondási idő díjazása egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk esetében az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. Úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Még a felmondás közlése előtt felmentettük munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időszakra – bár álláspontunk szerint nem kellett volna – távolléti díjat fizettünk részére. Emellett alkalmatlansága folytán a felmondási idő teljes ideje alatt a munkavégzés alól fel kell mentenünk a munkavállalót. Ebből következően, mivel a felmondási ideje alatt munkavégzési kötelezettség nem áll fenn, véleményünk szerint erre az időre nem jár a munkavállalónak díjazás. Helyesen gondoljuk, hogy – bár a munkavállaló a felmondás közlését követően még 50 napig munkaviszonyban áll – díjazás nem jár neki erre az időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Levonás a munkabérből – a munkaviszony megszűnésekor vissza nem adott eszközök ára

Kérdés: Többször jártunk már úgy, hogy egy munkavállaló eltűnt/kilépett anélkül, hogy leadta volna a belépőkártyáját, munkaruháit stb. Lehet-e munkaszerződésben vagy a tájékoztatóban előre szabályozni azt, hogy ilyen esetben anyagi felelőssége van a munkavállalónak, és levonható legyen a vissza nem adott eszközök ára?
Részlet a válaszából: […] ...bérből való levonásra jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Emellett a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
Részlet a válaszából: […] ...képest hátrányosan eltérve is megállapíthatja [Mt. 165. § (2) bek., 277. § (2) bek.]. Önmagában azonban a szakszervezet és a munkáltató megállapodása – ha az nem kollektív szerződés formájában történik – nem ad alapot a munkabér kifizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság

Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására) (33/1998. NM rendelet 5-7. §). A vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörrel összefüggő tényezőkre terjed ki, ezek mibenlétének megítélése nem jogi, hanem orvosi kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
1
237
238
239
465