4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Tavaly végeztem gyakorló ápolóként, a szakképesítésem OKJ-száma: 5272301, besorolás szerint D fizetési kategória. Aki az idén végzett, ugyanebben a képzésben, 54-es bizonyítványt kapott, besorolás szerint E kategória. Azzal, hogy megváltoztatták az OKJ-számot, a besorolást is. Ugyanazzal a végzettséggel ők E kategóriában min. 20 000 Ft-tal többet keresnek. Ez egy év alatt igen sok pénz, amitől elestem. Mit tehetek?

Kérdés: Az Nkt. 2017. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1a) és (2) bekezdései alapján kötelező-e értékelni a pedagógust, illetve a (2) bekezdés szerinti illetményalappal számított illetményt hogyan – értékelés alapján vagy értékelés nélkül – lehet megadni?

Kérdés: Kezdeményeztem a munkaviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetését. A munkáltatóm egy olyan megállapodásmintát rakott elém, amiben még a régi Mt.-re történő hivatkozások voltak. Mivel ezt csak az aláírást követően vettem észre, felmerült bennem, hogy ezek után jogszerű volt-e a munkaviszonyom megszüntetése. Szükséges-e valamilyen módon kijavítani a hibát vagy újraírni a közös megegyezést?

Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Kérdés: Felmondással megszüntettem a határozatlan idejű munkaviszonyomat. Munkáltatóm azt követeli tőlem, hogy fizessem ki az általa már a következő évre legyártatott új munkaruhát. A munkaszerződésem nem említi, hogy köteles lennék megtéríteni a ruha költségét, és más szabály sem volt érvényben az ilyen esetekre a munkáltatómnál. A főnököm azt tervezi, hogy ezt a pénzt le fogja vonni az engem megillető járandóságokból. Jogszerű-e a munkáltató követelése?

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?