4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A munkáltató fizetési felszólítását a munkavállaló bíróság előtt megtámadta, részben sikerrel. Jogerős ítéletével a bíróság így rendelkezett: "A bíróság a fizetési felszólítást a ... forintot meghaladó részben, azaz ... forint vonatkozásában hatályon kívül helyezi." Ezenkívül csak és kizárólag a perköltségviselésről rendelkezett. A munkáltató kamatfizetésre kötelezi a munkavállalót, mégpedig a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő napjától számítva. Sem a fizetési felszólítás, sem az ítélet nem rendelkezik késedelmikamat-fizetési kötelezettségről. Felperes munkavállaló köteles-e késedelmi kamatot fizetni? Ha igen, akkor a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő leteltének időpontjától vagy a jogerős ítélet kézhezvételétől számítottan?

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?

Kérdés: Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Kérdés: Munkaszüneti napra járó távolléti díj elszámolása kapcsán nem ért egyet a kölcsönvevő és a kölcsönbe adó. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók végeznek munkát 6+2-es munkarendben, órabérben kapják a munkabérüket. A kölcsönbe adó álláspontja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás (feltételezhetően munkaidőkeret) esetén az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti nap esetén a napi munkaidő mértéke a munkaidőkeretben beosztható munkaidőből kiesik, azt a munkáltató a keret munkaóráiba nem számíthatja be [Mt. 93. § (2)–(3) bek.], akkor sem, ha a munkáltató tevékenysége engedi a munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben történő foglalkoztatást. A havibéres munkavállalók esetében nincs tételes szabály arra vonatkozóan, hogy az általános munkarend szerinti (azaz a hétköznapra eső) munkaszüneti napra (a "fizetett ünnepre") milyen díjazást kell részükre kifizetni; szemben az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal, akik esetében távolléti díjat kell az ilyen napra elszámolni [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]. A "fizetett ünnep" díjazása a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy az érintett munkaszüneti napra be volt-e osztva, dolgozott-e; alapvetően azért, mert nem is lehet beosztani más napokra sem az ilyen napra eső munkaidőt. A kölcsönvevő álláspontja: a beosztás szerinti pihenőnapra eső munkaszüneti napi távolléti díjjal kapcsolatban érdemes megkülönböztetni, hogy történik-e munkavégzés vagy sem. Annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a pihenőnapját tölti ezen a napon, nem csökken a teljesítendő munkaideje [Mt. 146. § (1) bek. d) pont], így nem jár részére a 8 órára járó távolléti díj. A kölcsönvevő álláspontja helytálló, azaz ahol a 6+2 munkarend pihenőnapja munkaszüneti napra esik, a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj?

Kérdés: Teljes munkaidős, négyhavi munkaidőkeretes kollégát szeretnénk osztott műszakban foglalkoztatni (egyenlőtlenül is beosztható munkaidő). Lehetőség van-e olyan beosztásra, hogy a napi munkaidőt, ami adott napon 4 óra, délelőtt és délután is 2-2 órára osztjuk meg, a köztes, legalább 2 órás szünet megtartásával? Illetve napi 8 óra megosztható-e reggel 2 és délután 6 óra munkaidőre (köztes 2 óra szünet megtartásával)?

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője 2023. május 16-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, a 65. életévét. Ezt a tényt elmulasztotta bejelenteni a munkáltatójának. Elmondása szerint jelenleg folyamatban van az eljárás a szolgálati idejének pontos meghatározására a nyugdíjfolyósító szervnél, mivel az előző adatlekérése során hét év szolgálati ideje hiányzott a kimutatásból. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje a nyugdíjbiztosítási főosztály előzetes adatközlése szerint 2022. december 31-én 39 év 39 nap. A hivatal tovább kívánja foglalkoztatni (kollégánk is ezt szeretné) változatlan munkakörben és felelősséggel (osztályvezetőként, a közigazgatási szerv hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő ügyekben kiadmányozási joggal). Kérelme hiányában a Kttv. 60. §-ának (7) bekezdése szerint május 31-ével meg kell(ett volna) szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát, tekintettel arra, hogy a 65. életévét betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság törvényi feltétele jelenleg húsz év szolgálati idő? A jogviszony előző mondat szerinti megszüntetését követően – akár másnaptól – létesíthetünk-e vele meghívásos eljárás keretei között [Kttv. 45. §] határozatlan időtartamra szóló közszolgálati jogviszonyt az általa korábban ellátott munkakörére? Kollégánk 2024. szeptember 5-én – folyamatos, köztisztviselőként történő foglalkoztatása esetén – jogosulttá válna a harmincöt éves jubileumi jutalomra. Az előzőek szerinti további foglalkoztatása értelmezésünk szerint nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságát. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt?

Kérdés: A cégnél van vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes is, általános szabály szerint egymást helyettesítik. A vezérigazgató munkaviszonya megszűnt. Ki helyettesítheti a vezérigazgató-helyettest?

Kérdés: Hogyan kell számolni az arányosított próbaidőt annak, akinek a munkaszerződése nyolc hónapra jön létre? Lehet-e kerekíteni?

Kérdés: Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén mindössze csak a számítástechnikai eszköz és tartozékai (pl. laptop, mobiltelefon, egér stb.) minősülnek a munkavégzéshez szükséges eszköznek?

Kérdés: A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?