1221 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?

Kérdés: 2012. július 1-jétől kell-e mindenkinek új munkaszerződést írni? Tényleg elévülnek a korábban kötött munkaszerződések? Cégünk HR-csapata mindenkivel új munkaszerződést akar készíteni az új Mt. alapján.

Kérdés: 2007 óta dolgozom a munkahelyemen, a munkáltatóm egyéni vállalkozó. Bejelentette, hogy mostantól napi nyolc óra helyett csak napi négy órában hajlandó foglalkoztatni, és ennek megfelelően akarja a béremet is csökkenteni, ezenfelül pedig, ha munka adódik, azt "eseti munkaszerződés" keretein belül akarja elvégeztetni. Emiatt munkaszerződést is akar módosítani a kevesebb bejövő munkára és a feladatok csökkenésére hivatkozva. Megteheti ezt a munkáltatóm, ha igen, milyen keretek között? Mi történik akkor, négy év munkaviszony után, ha én ezt megtagadom, és nem fogadom el az új feltételeket?

Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?

Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?

Kérdés: Két év után 2012. július 10-én hirdették ki a munkavállalónk által indított munkaügyi perünkben az elsőfokú ítéletet, amelyben a bíróság megállapította, hogy jogellenesen mondtunk fel a munkavállalónak, és többek között kötelezett bennünket, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt munkabért fizessük meg neki. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Erre hivatkozva megalapozottan fellebbezhetjük meg az ítéletet?

Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?