Kifizetésre kerülő bér – alacsonyabb lehet az alapbérnél

Kérdés: A távolléti díj számítási módjának változása alapján előfordulhat, hogy egyes hónapokban a dolgozók nem kapnák meg adott hónapra a munka­szerződésben meghatározott besorolási bérüket a 174-es osztószám miatt? Helyesen járunk-e el, ha a törvény előírásának megfelelően számfejtjük a távolléti díjat? (Ez esetben, ha a havi elméleti munkarend szerinti osztószám kevesebb, mint 174, akkor a dolgozó nem kapja meg a munkaszerződés szerinti munkabérét.) Megsérti-e cégünk a munkaszerződésben foglaltakat azzal, hogy egyes hónapokban a távollétek miatt nem kapja meg a munkavállaló a szerződésben foglalt havi besorolási bérét?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bek.] egy órára számított mértékét kell korrigálni (növelni):– a teljesítménybérrész egy órára számított mértékével (Mt. 150. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet a válaszából: […] ...javára lehet eltérni mind kollektív szerződésben, mind munkaszerződésben.Az Mt. 161. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Alapbérbe épített bérpótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben nem számszerűsítették a havi pótlékátalány összegét (azaz csupán az szerepel, hogy a munkaszerződésben meghatározott 135 000 Ft-os alapbér magában foglalja a bérpótlékok összegét is), akkor van-e az alapbérnek olyan része, amelyet figyelmen kívül kell hagyni, mint olyan munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény azon szabálya az alapbérre nézve, amely szerint a távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult [Mt. 148. § (2) bek.]. A fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.
Kapcsolódó címkék:      

Munkabér figyelmen kívül hagyása távolléti díj számítása során

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díj számításakor a korábban kiadott szabadságokra eső munkabért. Álláspontunk szerint azonban a kiadott szabadságra eső munkabér nem értendő az Mt. 148. § (2) bekezdésében megjelölt munkabér alatt. Ezen pont alkalmazása során azt a munkabért nem kell a távolléti díjba beszámítani, amire a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés nélkül is jogosult, ilyen például a havi pótlékátalány. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. A törvényi szabályok alapján tehát a korábban kiadott szabadságra járó munkabér (távolléti díj) nem olyan bér­elem, amely hatással lenne a távolléti díj számítására.A távolléti díj számítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Távolléti díj számítása és az alapbér viszonya

Kérdés: A törvény új rendelkezései szerint a havibérből az egynapi alapbért a távolléti díjhoz úgy kell megállapítani, hogy a havibér egy órára eső összegét százhetvennéggyel kell elosztani, majd a kapott összeget szorozni a napi óraszámmal. Így azonban, szerintünk, a havibér lényege veszne el. Programozónk ezért a bérprogramot úgy módosította, hogy az alapbér kompenzálja a távolléti díjon jelentkező különbözetet, mivel a törvény ezt nem zárja ki. Viszont a programozónk arról is tájékoztatott, hogy így az alapbér nem felel meg a minimálbér követelményének. Ezért szeretnénk tudni, hogy ez a beállítás szabályos-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...került, hogy az Mt. rendelkezései szerint végzett távollétidíj-számítás alapján – bár előfordulhat, hogy szabadság esetén a munkabér nem éri el a munka­szerződésben megállapított alapbért –, a munkabérek védelme érdekében a havi alapbér a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az Mt. értelmezésében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén a hallgatót díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti [Fot. 44....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. január 2-án felmondtunk. 2007. november 22-től állt munkaviszonyban, így a felmondási ideje 30+15 nap, és 2 havi végkielégítés jár neki. A felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A felmondási időt és a végkielégítést távolléti díjjal számoltuk el. Kérdésünk a távolléti díj számításával kapcsolatos. A munkavállaló alapbére 180 000 Ft/hó, 2012. július 1-jétől 2012. december 31-ig 60 283 Ft teljesítményprémiumot kapott. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a törvény szerint a távolléti díj számításához irány­adó hat hónapos időszakban betegszabadságon, táppénzen, illetve gyermekápolási táppénzen volt, az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák száma 104 óra. Mennyi lesz a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] ...díj [Mt. 77. § (3) bek.], illetve hogy a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.].Megítélésünk szerint a kérdésben szereplő teljesítményprémium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Alapbér csökkentésének szabályai

Kérdés: A munkabér mértéke munkaidő-csökkentés nélkül csökkenthető-e, ha a cég gazdaságilag olyan rosszul áll, hogy nem áll módjában kifizetni a munkabért, viszont elküldeni sem tudja az embereit, mert a cég működésképtelenné válna?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. akként rendelkezik, hogy a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Tehát a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek által meghatározott alapbér mértékét, melynek módosításához – akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Bérelszámolás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonőri tevékenységet végző, szakképzett munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, 24 óra szolgálat (készenléti jellegű munkavégzés) és 48 óra pihenőidős munkarendben van foglalkoztatva, havi 10-11 szolgálati napon, összes havi munkaideje 240-264 óra. Hogyan kell elszámolni a havi munkabérét (118 000 Ft/hó), milyen pótlékok illetik meg: éjszakai, vasárnapi, és az éves fizetett szabadságát hány óra/nap mértékben kell elszámolni? Ha a napi szolgálati ideje alatt a 8 óra pihenőidőt is munkával tölti, rendkívüli esetben, mi a rendkívüli munkaidő elszámolási alapja: a 656 Ft/óra, vagy az alapbére osztva a havi tervezett szolgálati idővel és annak 50 vagy 100%-os pótléka?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló részére az általános szabályok szerint kell elszámolni a műszakpótlékot (Mt. 141. §) – a kérdés szerinti esetben a törvény alapján feltehetően nem jár műszakpótlék, a törvényi feltételek [Mt. 141. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
86
87
88
125