Szakmai gyakorlat idejére jár-e szabadidő?

Kérdés: Munkavállalónkkal tanulmányi szerződést kötöttünk felsőfokú pénzügyi és számviteli tanulmányok idejére. A harmadik évben kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, erre a felsőoktatási intézmény tanulmányi szabályzata szerint csak banknál vagy biztosítónál van lehetőség, így azt nem tudja teljesíteni a munkahelyén. Kell-e a munkavállaló részére szabadidőt biztosítanunk a szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanulmányi szerződésben ezt nem kötöttük ki? Ha szabadidőt kell biztosítanunk, kell-e a munkavállaló részére átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi munkaidő-kedvezmény időtartamára – az általánosiskolai tanulmányok kivételével – semmiféle díjazás (pl. átlagkereset,távolléti díj) nem jár, kivéve ha a felek a távol töltött időre tanulmányi szerződésbenállapíthatnak meg díjazást. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Felelősség rejtett sorsszerű megbetegedésért

Kérdés: Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...tényének, sem pedig a rokkantságon belülimértékének, mivel a károsodás a munkahelyi baleset folytán állt elő, ezért ateljes keresetcsökkenést és a további bizonyított vagyoni és nem vagyonikárokat a kárért felelős munkáltató köteles megtéríteni (EBH 2008...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Végkielégítés a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottat a munkavégzésikötelezettsége alól, s így a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettségénekmentesítése alatt átlagkeresetben részesül. Mindez irányadó a köz- éskormánytisztviselők esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...következtében az Rjtv. 1. §-ának b)pontja szerinti keresőtevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. § c) pontjaszerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb azegészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Egészségkárosodott személy – az átmeneti járadék melletti jövedelem

Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet nem folytat, vagy azátmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapravonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkorikötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. A mindenkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Részmunkaidő – a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?
Részlet a válaszából: […] ...az adottmunkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőbenfoglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme akülön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny. 12. §(1)–(2) bekezdésének, a Tny. 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglalt, a határozott idő kikötésére vonatkozófeltételeknek. A közalkalmazottnak e rendelkezésre alapozva lehetősége vankeresetindításra, hogy a bíróság állapítsa meg, a közalkalmazotti jogviszony -a törvényi feltételek fennállásának hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Károkozás külföldön

Kérdés: Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...felelőssége, az általa a munkáltatónakfizetendő kártérítés mértéke – általános szabályként – a munkavállaló egyhaviátlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg [Mt. 166. § (1)–(2),167-168....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Rendszeres szociális járadékban részesülő foglalkoztatása 2010-ben

Kérdés: Egy rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló (aki 2002 óta kapja ezt a juttatást, 50%-os munkaképesség-csökkenése van) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak rá? Szerintem 2010. december 31-ig nem vonatkozik rá keresetkorlátozás, mivel az ellátását 2008 előtt állapították meg. Bárhol tettem fel ezt a kérdést, egyértelmű választ nem kaptam, illetve megoszlottak a vélemények. Egy másik, a fentiekkel kapcsolatos kérdés: egy 2002 óta rendszeres szociális járadékban részesülő személy (született 1959-ben) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? (Szerintem semmilyen, mert az ellátását 2008 előtt állapították meg.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 22. § (7) bekezdése kimondta, hogy a fenti személyek járadékravaló jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértékemiatti megszüntetésére 2009. december 31-éig a 2007. december 31-én hatályosrendelkezéseket kell alkalmazni.2010...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Felelősség a bankkártyán kezelt pénzért

Kérdés: Munkavállalóink kiküldetéseik alkalmával bankkártyát kapnak, hogy a felmerülő költségeket arról fizessék ki. Egyik dolgozónk viszont elveszítette a kártyát, és mire észrevette, hogy nincs nála, már jelentős összeget vettek fel róla. Ilyen esetben hogyan tudjuk érvényesíteni a kárigényünket a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...téríttethetőmeg a munkavállalóval, és ilyen esetben a kártya gondatlan elhagyása miatt -általános szabály szerint – csak egyhavi átlagkeresete 50%-ig lesz felelős [Mt.167. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
32
33
34
41