1380 talált cikk a foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: A 12 órás műszakrendben dolgozó teljes munkaidős szociális gondozó szabadságát hogyan kell kiadni, elszámolni és nyilvántartani az Mt. augusztus 1-jétől hatályos 124. §-a szerint? Véleményem szerint ez nem minősül általános munkarendnek, sem egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (bár az egyenlőtlen munkaidő-beosztás definíciója szerintem hiányzik).

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak úgy, hogy szombaton és vasárnap nincs nálunk munkavégzés. Szeretnénk részmunkaidős munkavállalókat felvenni napi hatórás munkaidőben. Kérdésem, hogy a részmunkaidős munkavállalót beoszthatom-e úgy, hogy egy héten három napot dolgozik napi tíz órában, a maradék két napon pedig egyáltalán nem dolgozik? Ebben az esetben milyen munkaszerződést kell kötnöm vele, mit kell írnom a tájékoztatójába? A heti két nap, amikor nem dolgozik, minek minősül: pihenőnapnak vagy szabadnapnak? Foglalkoztathatom-e így őket a leírtak szerint akkor is, ha az azonos munkakörben dolgozó teljes munkaidős munkavállalóknak az általános munkarend szerint kell dolgozni?

Kérdés: Az Mt. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályaival kapcsolatban kérdezzük. Munkaszüneti napi betegség esetén milyen díjazást (betegszabadság vagy távolléti díj) kell adnia a munkáltatónak:
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.

Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?

Kérdés: A nyári szünet alatt egy gimnazista fiú pár hétig dolgozna egy utazási irodában. A szünidőben foglalkoztatott tanulónak kell-e munkaköri orvosi alkalmassági igazolás?

Kérdés: A volt munkáltatóm többhavi munkabérrel tartozik nekem. Nemrég megtudtam, hogy felszámolás alá került. Felhívtam a felszámolót, és érdeklődtem, hogy mikor számíthatok az elmaradt munkabér kifizetésére, mert úgy tudom, hogy ilyenkor le szokták hívni a bérgaranciát. A felszámoló azt mondta, hogy nem akarja lehívni, így nem valószínű, hogy bármekkora összeget is megkapok. Nincs erre valamilyen kötelezettsége a felszámolónak? Megteheti, hogy úgy dönt a munkavállalók kárára, hogy nem kéri a támogatást?