Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott gyermeket nevelő munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Éjszakai munkaidő-beosztás - tilalom és következmények

Kérdés: Az Mt. 113. §-ának (3) bekezdése alapján látnak lehetőséget arra, hogy a női munkavállalót bármilyen megoldással éjszakai munkára oszthassa be a munkáltató? Ha ez nem lehetséges, és a munkáltatónál nincs olyan munkakör, ahol ne lenne éjszakai munkavégzés, akkor a munkáltatónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]kerüljön sor. Egyedül az lehetne megoldás, ha az ettől való eltérés az érintett munkavállaló javára szólna. Erre elviekben ugyan van lehetőség, hiszen az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Ha például a felek megállapodásába foglalt azon rendelkezések, amelyek az éjszakai munkavégzéssel járó terheket és hátrányokat hivatottak kompenzálni, összességében kedvezőbb helyzetbe hozzák a munkavállalót, nem kizárt, hogy jogszerű legyen az ilyen eltérés. Azt, hogy ez ténylegesen így van-e vagy sem, a megállapodás konkrét tartalma ismeretében lehetséges esetről esetre eldönteni. A munkavállaló várandóssága esetén e megállapodás jogszerű megkötésének kizárhatjuk az esélyét, mivel a kismama és a magzat egészsége magasabb rendű szempont, mint a tilalmat például kompenzálandó díjazás biztosítása a megállapításban. A gyermekét egyedül nevelő női munkavállaló esetén, ha gyermeke hároméves kora előtt visszatér dolgozni, nem kizárt a munkavállalóra összességében előnyösebb megállapodás megkötése. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a munkavállaló éjszakai gyermekőrzésre megkérje például a szomszédját, vagy bébiszittert alkalmaz.Amennyiben nem kerülhet sor éjszakai munkavégzésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4281

2. találat: Kötelező részmunkaidő férfiaknak

Kérdés: Igaz az, hogy a gyermek hároméves koráig a munkaviszony részmunkaidőssé módosítását a férjem akkor is kérheti, ha egyébként én vagyok itthon a kisgyermekünkkel fizetés nélküli szabadságon?
Részlet a válaszból: […]részmunkaidőre módosítani [Mt. 61. § (3) bek.]. Ez alapján megállapítható, hogy ez év januárjától a módosítás kiterjesztette a munkavállaló kérelmére történő részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. A munkavállaló egyoldalú kérelme alapján a munkáltató nem mérlegelhet, köteles a munkavállaló kérésére a teljes munkaidős munkaviszonyt napi négyórás munkaviszonyra módosítani. Az Mt. nem köti e rendelkezés alkalmazását ahhoz sem, hogy a kérelmező munkavállaló csak akkor veheti igénybe az egyoldalú módosítás kedvezményét, ha egyébként "visszatér" a munkahelyére (pl. azért, mert korábban szülési szabadságon, vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon volt). Az a munkavállaló is élhet e jogával, aki ezt megelőzően nem volt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3816

3. találat: Hétvégi munkavégzés három év alatti gyermek mellett

Kérdés: Ha négy órában dolgozom az anyasági támogatás mellett, beoszthatnak-e hétvégén is, vagy hivatkozhatok arra, hogy nem tudom elhelyezni a gyermekeimet sehova?
Részlet a válaszból: […]gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával (Cst. 31. §). Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani (Cst. 32. §).A kérdés alapján feltételezzük, hogy Ön az anyasági támogatás alatt más, anyákat megillető juttatást ért, valószínűleg GYED-et vagy GYES-t. Mindazonáltal munkajogi szempontból irreleváns, hogy ezek közül mely juttatásban részesül a munkavállaló, mely juttatás mellett kíván munkát végezni. Az Mt. ugyanis egységes szabályokat állapít meg munka- és pihenőidőre vonatkozóan a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig [Mt. 113. § (1) bek. a) pont]. A vonatkozó különös törvényi rendelkezések értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, de a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, és rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2614

4. találat: Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszból: […]pontok]. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetében ugyanakkor - ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe - a gyermek hároméves koráig felmondási korlátozások érvényesülnek [Mt. 66. § (6) bek.]. Ezen munkavállalók esetében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak olyan okból szüntetheti meg, mely azonnali hatályú felmondást is megalapozna [Mt. 66. § (4) bek.]. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál - a munkaszerződés szerinti munkahelyen - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (5) bek.]. Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, a munkavállalóra a felmondásra irányadó általános szabályokat kell alkalmazni. A felmondási tilalmak és korlátozások szempontjából irreleváns, hogy egyetlen gyermeket vagy ikergyermekeket szült az érintett munkavállaló. A korlátozások és tilalmak időtartama nem függ a gyermekek számától, csupán azok életkorától.A visszatérő munkavállalót eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatniuk, a munkaviszonyra irány­adó korábbi munkaidőben. Ha azonban a munkavállaló kéri, a munkáltató a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1774

5. találat: Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelme

Kérdés: Úgynevezett "kismamaműszakot" meddig igényelhet a gyermekét egyedül nevelő szülő, meddig vonatkoznak rá speciális védelmi szabályok?
Részlet a válaszból: […]koráig, és - a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke hároméves koráig [Mt. 105. § (3) bek.]. A nő terhessége megállapításától a gyermeke egy­éves koráig, és a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig élvez védelmet a munkaszervezés tekintetében. A védelem alapján a munkavállaló - rendkívüli munkára nem vehető igénybe [Mt. 127. § (6) bek.]; - éjszakai munkára [Mt. 117. § (1) bekezdés d) pont] nem vehető igénybe [Mt. 121. § (1) bek.]; - ügyeletre és készenlétre nem vehető igénybe [Mt. 129. § (3) bek.]; - heti pihenőnapjának összevonására csak hozzájárulásával kerülhet sor [Mt. 123. § (9) bek.]; - részére egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret), illetve osztott munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el [Mt. 120. § (3) bek.]. További védelmi szabályok vonatkoznak a gyerme­két egyedül nevelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1267

6. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a szerint a gyerekek után járó pótszabadság szabályaiból kimaradt, hogy csak a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2012-től mindkét szülő ugyanazon gyermeke után igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot? Jár-e a gyermek után járó szabadság annak a szülőnek, aki elvált, és nem él egy háztartásban a gyermekkel? A gyermek után járó szabadság kivételére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes szabadságra?
Részlet a válaszból: […]szempontjából a gyermeket elő­ször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 132. § (2) bek.]. Így 2012-ben tehát mindkét szülőt megilleti a 2-2 munkanap pótszabadság, ha egy gyermekük van. A hatályos törvény a pótszabadságra való jogosultsághoz nem ír elő semmilyen feltételt, például azt sem, hogy a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában nevelje. A rendeltetésszerű joggyakorlás (Mt. 4. §) alapján azonban kérdéses lehet, hogy jogosult-e a szülői pótszabadságra az a munkavállaló, aki gyermekével nem vagy csak nagyon ritkán tartja a kapcsolatot, esetleg szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A pótszabadság célja ugyanis éppen az, hogy a gyermeknevelésben való részvételt biztosítsa. Ha a munkavállaló nem vesz részt a gyermeke nevelésében, akkor kérdéses, hogy mely célra veszi igénybe a pótszabadságot. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti majd a gyermekek után járó pótszabadság, sőt, a fogyatékos gyermek után további két munkanap pótszabadság is jár majd (új Mt. 118. §). Az új Mt. viszont azt is rögzíti, hogy kit lehet gyermeknek tekinteni, tehát mikor jár a szülőnek a pótszabadság. E szerint gyermek alatt a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell érteni [új Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Az a gyermek minősül a saját háztartásban neveltnek, illetve gondozottnak, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1257

7. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: 2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő - szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető - szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]megilleti a pótszabadság. Ezt az értelmezést - a 2012. január 1-jén hatályba lépett - Csvt. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja is megerősíti. E szerint a család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére - külön törvényben foglaltak szerint (amely "külön törvény" valójában az Mt.) - mindkét szülő pótszabadságra jogosult. Az Mt. semmilyen további feltételt vagy korlátozást nem ír elő, ezért ha a munkavállaló és a gyermek között fennáll a családi jogi kapcsolat - függetlenül attól, hogy vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekről van szó -, jár a pótszabadság. Nem feltétele a pótszabadságra való jogosultságnak az sem, hogy a gyermeket a szülő a saját háztartásában nevelje, így akár az elvált, illetve a gyermekétől külön élő szülőt is megilleti, tekintet nélkül arra, hogy teljesíti-e a gyermektartási kötelezettségét vagy sem. A szülők a szülői felügyeletet a családi jog általános szabályai szerint akkor is együttesen gyakorolják, ha már nem élnek együtt [Csjt. 72. § (1) bek.], a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben pedig közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják a jogaikat [Csjt. 72/B. § (1) bek.]. Ha azonban a külön élő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy szüneteltette, kétségesnek tűnik a pótszabadságra való jogosultság. Álláspontunk szerint ugyanakkor a nevelőszülőt is megilleti a pótszabadság, hiszen a nevelőszülő az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, illetve tartós[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1245
Kapcsolódó tárgyszavak: ,