Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott gyermeket nevelő munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kötelező részmunkaidő férfiaknak

Kérdés: Igaz az, hogy a gyermek hároméves koráig a munkaviszony részmunkaidőssé módosítását a férjem akkor is kérheti, ha egyébként én vagyok itthon a kisgyermekünkkel fizetés nélküli szabadságon?
Részlet a válaszból: […]részmunkaidőre módosítani [Mt. 61. § (3) bek.]. Ez alapján megállapítható, hogy ez év januárjától a módosítás kiterjesztette a munkavállaló kérelmére történő részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. A munkavállaló egyoldalú kérelme alapján a munkáltató nem mérlegelhet, köteles a munkavállaló kérésére a teljes munkaidős munkaviszonyt napi négyórás munkaviszonyra módosítani. Az Mt. nem köti e rendelkezés alkalmazását ahhoz sem, hogy a kérelmező munkavállaló csak akkor veheti igénybe az egyoldalú módosítás kedvezményét, ha egyébként "visszatér" a munkahelyére (pl. azért, mert korábban szülési szabadságon, vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon volt). Az a munkavállaló is élhet e jogával, aki ezt megelőzően nem volt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3816

2. találat: Hétvégi munkavégzés három év alatti gyermek mellett

Kérdés: Ha négy órában dolgozom az anyasági támogatás mellett, beoszthatnak-e hétvégén is, vagy hivatkozhatok arra, hogy nem tudom elhelyezni a gyermekeimet sehova?
Részlet a válaszból: […]gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával (Cst. 31. §). Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani (Cst. 32. §).A kérdés alapján feltételezzük, hogy Ön az anyasági támogatás alatt más, anyákat megillető juttatást ért, valószínűleg GYED-et vagy GYES-t. Mindazonáltal munkajogi szempontból irreleváns, hogy ezek közül mely juttatásban részesül a munkavállaló, mely juttatás mellett kíván munkát végezni. Az Mt. ugyanis egységes szabályokat állapít meg munka- és pihenőidőre vonatkozóan a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig [Mt. 113. § (1) bek. a) pont]. A vonatkozó különös törvényi rendelkezések értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, de a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, és rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2614

3. találat: Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszból: […]pontok]. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetében ugyanakkor - ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe - a gyermek hároméves koráig felmondási korlátozások érvényesülnek [Mt. 66. § (6) bek.]. Ezen munkavállalók esetében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak olyan okból szüntetheti meg, mely azonnali hatályú felmondást is megalapozna [Mt. 66. § (4) bek.]. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál - a munkaszerződés szerinti munkahelyen - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (5) bek.]. Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, a munkavállalóra a felmondásra irányadó általános szabályokat kell alkalmazni. A felmondási tilalmak és korlátozások szempontjából irreleváns, hogy egyetlen gyermeket vagy ikergyermekeket szült az érintett munkavállaló. A korlátozások és tilalmak időtartama nem függ a gyermekek számától, csupán azok életkorától.A visszatérő munkavállalót eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatniuk, a munkaviszonyra irány­adó korábbi munkaidőben. Ha azonban a munkavállaló kéri, a munkáltató a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1774

4. találat: Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelme

Kérdés: Úgynevezett "kismamaműszakot" meddig igényelhet a gyermekét egyedül nevelő szülő, meddig vonatkoznak rá speciális védelmi szabályok?
Részlet a válaszból: […]koráig, és - a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke hároméves koráig [Mt. 105. § (3) bek.]. A nő terhessége megállapításától a gyermeke egy­éves koráig, és a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig élvez védelmet a munkaszervezés tekintetében. A védelem alapján a munkavállaló - rendkívüli munkára nem vehető igénybe [Mt. 127. § (6) bek.]; - éjszakai munkára [Mt. 117. § (1) bekezdés d) pont] nem vehető igénybe [Mt. 121. § (1) bek.]; - ügyeletre és készenlétre nem vehető igénybe [Mt. 129. § (3) bek.]; - heti pihenőnapjának összevonására csak hozzájárulásával kerülhet sor [Mt. 123. § (9) bek.]; - részére egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret), illetve osztott munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el [Mt. 120. § (3) bek.]. További védelmi szabályok vonatkoznak a gyerme­két egyedül nevelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1267

5. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a szerint a gyerekek után járó pótszabadság szabályaiból kimaradt, hogy csak a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2012-től mindkét szülő ugyanazon gyermeke után igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot? Jár-e a gyermek után járó szabadság annak a szülőnek, aki elvált, és nem él egy háztartásban a gyermekkel? A gyermek után járó szabadság kivételére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes szabadságra?
Részlet a válaszból: […]szempontjából a gyermeket elő­ször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 132. § (2) bek.]. Így 2012-ben tehát mindkét szülőt megilleti a 2-2 munkanap pótszabadság, ha egy gyermekük van. A hatályos törvény a pótszabadságra való jogosultsághoz nem ír elő semmilyen feltételt, például azt sem, hogy a gyermeket a munkavállaló saját háztartásában nevelje. A rendeltetésszerű joggyakorlás (Mt. 4. §) alapján azonban kérdéses lehet, hogy jogosult-e a szülői pótszabadságra az a munkavállaló, aki gyermekével nem vagy csak nagyon ritkán tartja a kapcsolatot, esetleg szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A pótszabadság célja ugyanis éppen az, hogy a gyermeknevelésben való részvételt biztosítsa. Ha a munkavállaló nem vesz részt a gyermeke nevelésében, akkor kérdéses, hogy mely célra veszi igénybe a pótszabadságot. A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti majd a gyermekek után járó pótszabadság, sőt, a fogyatékos gyermek után további két munkanap pótszabadság is jár majd (új Mt. 118. §). Az új Mt. viszont azt is rögzíti, hogy kit lehet gyermeknek tekinteni, tehát mikor jár a szülőnek a pótszabadság. E szerint gyermek alatt a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeket kell érteni [új Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Az a gyermek minősül a saját háztartásban neveltnek, illetve gondozottnak, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1257

6. találat: Gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: 2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő - szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető - szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]megilleti a pótszabadság. Ezt az értelmezést - a 2012. január 1-jén hatályba lépett - Csvt. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja is megerősíti. E szerint a család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére - külön törvényben foglaltak szerint (amely "külön törvény" valójában az Mt.) - mindkét szülő pótszabadságra jogosult. Az Mt. semmilyen további feltételt vagy korlátozást nem ír elő, ezért ha a munkavállaló és a gyermek között fennáll a családi jogi kapcsolat - függetlenül attól, hogy vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekről van szó -, jár a pótszabadság. Nem feltétele a pótszabadságra való jogosultságnak az sem, hogy a gyermeket a szülő a saját háztartásában nevelje, így akár az elvált, illetve a gyermekétől külön élő szülőt is megilleti, tekintet nélkül arra, hogy teljesíti-e a gyermektartási kötelezettségét vagy sem. A szülők a szülői felügyeletet a családi jog általános szabályai szerint akkor is együttesen gyakorolják, ha már nem élnek együtt [Csjt. 72. § (1) bek.], a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben pedig közös szülői felügyelet hiányában is együttesen gyakorolják a jogaikat [Csjt. 72/B. § (1) bek.]. Ha azonban a külön élő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy szüneteltette, kétségesnek tűnik a pótszabadságra való jogosultság. Álláspontunk szerint ugyanakkor a nevelőszülőt is megilleti a pótszabadság, hiszen a nevelőszülő az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, illetve tartós[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1245
Kapcsolódó tárgyszavak: ,