121 talált állásfoglalás a tanuló kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál a munkáltató a köztisztviselőknek a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Van egy köztisztviselőnk, aki tisztán elektromos autóval jár napi szinten munkába. A munkáltatónak ilyen esetben kell-e napi munkába járást fizetni, jogosult-e a köztisztviselő a költségtérítésre?

Kérdés: Egyetemi hallgatót fogadtunk együttműködési megállapodás alapján négy hét szakmai gyakorlatra. Az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontjában már nem szerepel ugyan a legalább hat hetet meghaladó kifejezés, azonban a 85. § (3) bekezdése szerint gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján a legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. Mindezek alapján kell díjazást fizetni a gyakorlatigényes szakon tanuló hallgatónak négy hét esetén?

Kérdés: Egy házaspár ugyanazzal az autóval jár dolgozni. Együtt jönnek és mennek; ebben az esetben mind a két félnek kell fizetni munkába járást (18 Ft/km-t adunk), vagy csak annak, akié az autó?

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?

Kérdés: Családok átmeneti otthonában dolgozó munkavállalók besorolásával, munkaköri előírásával kapcsolatban érdeklődöm. A 15/1998. NM rendelet a gondozó munkakör képesítési előírásaként a gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ) végzettséget is nevesíti. Dolgozónk 2004-ben szerzett ilyen képesítést (33 1499 01). A 257/2000. Korm. rendelet értelmében a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen, gondozó munkakörben dolgozó munkavállaló besorolása „C”–„D” fizetési osztályba történhet. A munkavállalók besorolását felülvizsgálva az előzőek értelmében megfelelően járunk-e el, ha őt az eddigi „B” fizetési osztály helyett „C” fizetési osztályba soroljuk?
Két másik gondozóval kapcsolatban ugyanez a kérdés, egyikük dajka (0119 3003) végzettséget szerzett 2024-ben, másikuk szociális gondozó és ápoló (33 762 01 0010 33 02) végzettséget 2010-ben. Szintén egy másik munkavállalónk 2012 és 2022 között, majd néhány hónap elteltével 2022-től újra családgondozó munkakörben dolgozik intézményünknél gyógypedagógus végzettséggel. A 15/1998. NM rendelet alapján felmerül, hogy ehhez a végzettséghez bizonyos oklevélnek kellene társulnia (az említett képesítési előírások felsorolása itt kissé nehezen követhető). Ha a rendelet valóban így értelmezhető, szükség van-e arra, hogy az utóbbi végzettség megszerzését előírjuk a jelenleg 51 éves munkavállaló számára, vagy a felsorolt előzetes munkaköri tapasztalat elegendő a munkakör jogszabályoknak megfelelő betöltéséhez?

Kérdés: Két település önkormányzati társulás keretében tart fenn köznevelési intézményt (óvodát). Az egyik társult tag 2026. augusztus 31. napjával kilép a társulásból. Mivel a társulásban csak egy tagönkormányzat marad, 2026. augusztus 31. napjával megszűnik a társulás, és annak köznevelési intézménye is jogutód nélkül. Az egyik település jogutódlás nélkül alapít új köznevelési intézményt, a másik pedig köznevelési feladatellátási szerződéssel biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Jogutód nélküli megszűnés esetén a Púétv. 46. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A Púétv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint ekkor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó havi távolléti díjának felel meg. A Púétv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint végkielégítés illeti meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Púétv. 52. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavégzés alól. E kötelezettsége alól – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján hogyan kell eljárni egy jogutód nélküli megszűnés esetén? Értelmezhetők-e úgy a Púétv. rendelkezései, hogy végkielégítésként a 47. § (3) bekezdése szerinti összeget kell megállapítani, és értelemszerűen nincs felmentési idő, amit az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő munkatársnak le kellene tölteni?

Kérdés: Városgazdálkodási intézményhez szeretnénk felvenni gépkezelőt, mint közalkalmazottat a 77/1993. Korm. rendelet szerint. Általános iskolai végzettségen kívül rendelkezik OKJ 31-5256-03 nehézgépkezelői bizonyítvánnyal és gépkezelői jogosítvánnyal. A gépcsoport kódszáma: 1111. Mivel a kormányrendelet szerint ezt a közalkalmazottat B osztálytól lehet felvenni, szakmunkásvégzettség hiányában a 31-es OKJ mint alsó középfok feljogosítja-e a munkáltatót arra, hogy B fizetési osztályba sorolhatja a kollégát?

Kérdés: Községi önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott (karbantartó) jogviszonyai közül melyik vehető figyelembe a besorolásához és a jubileumi jutalmához? Végzettségét tekintve a közalkalmazott befejezett 8 általános iskolai végzettséggel és egy OKJ-s ívhegesztő bizonyítvánnyal rendelkezik, amelyet 1999. november 16-án szerzett meg.
Jogviszonyai:
– Ipari Szakmunkásképző Intézet: 1983. 08. 29. – 1983. 11. 25. (szakmunkástanuló);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1984. 07. 01. – 1987. 03. 04. (munkaviszony);
– Oroszlányi Szénbányák Központi Felvételi Iroda (Oroszlányi Bányák Vállalat): 1987. 03. 06. – 1988. 01. 12. (munkaviszony);
– Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Erdészete: 1988. 01. 13. – 1992. 05. 31. (munkaviszony),
– Hod Kkt.: 1992. 05. 25. – 1992. 11. 02. (társas vállalkozás biztosított főfoglalkozású tagja);
– Hod Kkt.: 1993. 03. 01. – 1995. 01. 31. (munkaviszony);
– Egyéni vállalkozónál: 1996. 04. 01. – 1996. 09. 30. (munkaviszony);
– Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.: 1996. 05. 01. – 1998. 12. 31. (munkaviszony);
– Johnson Controls Bt.: 2000. 07. 18. – 2004. 01. 07. (munkaviszony).

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban kívánunk alkalmazni egy munkavállalót. 2002. VI. 14-én kelt bizonyítványa szerint a 2001/2002. tanévben a 12/C osztályban végezte tanulmányait, szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tett. A korábbi szakképzési törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott 33 5276-05 azonosító számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett. A bizonyítványon nem szerepel, hogy az szakmunkás-bizonyítvány, csak bizonyítvány. Kérte a munkáltató, hogy igazoltassa a munkavállaló az iskolával, hogy szakmunkásképzőt végzett vagy sem. Az iskola által 2025. XII. 17. napon kiadott igazolás tartalma a következő: „Nevezett 2002. VI. 14-én 33 52769-05 számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett, ami az akkori jogszabályok szerint szakmunkásvégzettségnek felel meg.” Mivel a bizonyítványon az szerepel, hogy OKJ szerinti szakképesítést szerzett a munkavállaló, ami 33-as kóddal kezdődik, a közalkalmazotti besorolás csak B fizetési osztálynak felelne meg (33 OKJ alapfokú végzettségre épülő középfokú szakképesítés). Ha szakmunkás-bizonyítványról beszélünk, a besorolás már C fizetési osztály lenne. Elfogadható az iskola által kiállított igazolás annak bizonyítására, hogy a munkavállaló szakmunkásvégzettséggel rendelkezik, vagy sem?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?