Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a köztisztviselőre felmentési korlátozás vonatkozik a betegség miatti keresőképtelensége ideje alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig. Ez­alatt a munkáltató vele a felmentést közölheti, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Kormánytisztviselői tájékoztatási kötelezettség – ha vesztegetéssel gyanúsítják

Kérdés: Köteles-e a kormánytisztviselő bejelenteni munkáltatójának, ha vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 39. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kormányzati szolgálati jogviszony büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt végig meg kell felelnie az ún. alkalmazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] Ugyanazon önkormányzat fenntartásában még egy óvoda létesülése történhet úgy, hogy ugyanazon költségvetési intézmény másik telephelye létesül, vagy lehetséges, hogy külön munkáltató, önálló jogi személy jön létre. A kérdésből az utóbbi eset tűnik ki. Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése a felmentési idő alatt

Kérdés: Pedagógusként állok közalkalmazotti jogviszonyban. Átszervezés miatt felmentettek, jelenleg a felmentési idő alatt még dolgozom. Létesíthetek-e közben máshol közalkalmazotti jogviszonyt? Kihat-e ez a végkielégítésre való jogosultságomra?
Részlet a válaszából: […] Ameddig a közalkalmazotti jogviszony fennáll, további munkavégzésre irányuló jogviszonyt a közalkalmazott csak az összeférhetetlenségi szabályokra tekintettel vállalhat. A Kjt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése nyugdíj mellett

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel – többek között – akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Kjt. 30. § (1) bek.]. Tehát akkor, ha Ön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Felmentett közalkalmazott betegszabadsága

Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 55. §-a (1) bekezdésének a) és k) pontja értelmében a közalkalmazott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége esetén, valamint közalkalmazotti jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, hogy a munkavállaló részére munkabért fizessen, ideértve a rendkívüli munka díjazását is. Így ezen kötelezettség jelentős mértékű megszegése esetén a munkavállaló megalapozottan élhet munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Felmondási idő kezdete

Kérdés: A tervek szerint cégünk egyik vidéki telephelyét az év végével bezárja. Szeretnénk már most felmondani a munkavállalóknak, mert a hír terjedésével többen azzal próbálkoznak, hogy táppénzre mennek, ezzel megnehezítve a felmondást. A legtöbb munkavállalónk felmondási ideje azonban csak 30-35 nap. Lehetséges, hogy a szeptemberben közölt felmondás esetén a felmondási idő csak decemberben kezdődik el? Ha igen, milyen díjazás jár a felmondás közlése utáni, de még a felmondási időt megelőző időre? Hogyan számoljuk ilyenkor a felmentési időt?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya, hogy a munkáltató már most közölje a felmondást azzal, hogy a felmondási idő csak később kezdődik, úgy, hogy az pontosan az év végére teljen le. Ezt az Mt. kifejezetten lehetővé teszi, kimondja ugyanis, hogy a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az általános szabály szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan napon belül követelheti vissza a munkavállalótól. A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, a munkavállalókkal való elszámolásnál általában úgy kell eljárnia a munkáltatónak, mintha a jogviszony munkáltatói felmondással szűnt volna meg. Így a munkavállalót végkielégítés illeti meg [Mt. 77. § (1) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.
1
19
20
21
30