Munkavállalói azonnali hatályú felmondáshoz kapcsolódó járandóságok

Kérdés: Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkavállaló jogosult végkielégítésre [Mt. 78. § (3) bek.], feltéve hogy a végkielégítésre jogosultság feltételei egyébként fennállnak (Mt. 77. §). Emellett a munkáltató köteles az Mt. 70. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Közalkalmazott felmentése – nem lehet eltekinteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéstől

Kérdés: 2015. november 15-én felmentettük az egyik matematikatanárunkat. A felmentési ideje kilencven nap, ami 2016. február 13-án fog letelni. A félévi zárások és az új évi adminisztráció miatt viszont szükségünk lenne végig a munkájára, így nem szeretnénk felmenteni. Megtehetjük ezt, eltekinthetünk a felmentéstől, ha a közalkalmazott is hozzájárul? Ha mellőzzük a felmentést, a közalkalmazott megtagadhatja a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rögzíti, hogy a munkáltató felmentés esetén köteles a közalkalmazottat – a felmentési idő tartamának legalább felében – mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A mentesítési idő tartamára a közalkalmazottat távolléti díj illeti meg [Kjt. 37/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, és mivel a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni [Mt. 70. § (1) bek.], esetünkben a munkavállalót harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési idő és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az időtartamokat, amelyek alatt, bár nem végez munkát a közalkalmazott (munkavállaló), mégis szabadságra jogosító időnek kell tekinteni. Ebben a felsorolásban a felmentési (munkavállalóknál: felmondási) idő le nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számítása során

Kérdés: A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakból nem derül ki egyértelműen, de a kérdező feltételezhetően közalkalmazotti jogviszonyban áll munkáltatójánál, vezetői megbízásban, s mint megbízott vezetőt vezetői pótlék illette meg [Kjt. 70. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Beteg hozzátartozó ápolása felmondási idő alatt

Kérdés: A munkáltatóm felmondott, jelenleg felmondási időmet töltöm. Súlyosan beteg férjemet ápolom. Orvosi papírral fordultam a munkáltatómhoz, hogy a felmondási idő teljes egészére mentesítsen a munkavégzés alól, de a munkáltatóm ezt megtagadta. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesíteni [Mt. 70. § (1) bekezdés]. A teljes időre szóló mentesítés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Az, hogy a férje betegségére tekintettel a munkáltató ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Kormánytisztviselőt megillető védelem hozzátartozó ápolása esetén

Kérdés: Kormánytisztviselőként jelenleg beteg édesanyámat ápolom otthon. Utánanéztem, hogy ilyen helyzetben illet-e meg valamilyen védelem, és azt tapasztaltam, hogy a Kttv. 70. §-a és 71. §-a ellentmond egymásnak, ezért a két jogszabályhely értelmezésében kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 70. §-ába 2015. április 15-ével új felmentési tilalmak kerültek. Ennek értelében a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt sem [Kttv. 70. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Köztisztviselő elhelyezkedése a felmentés idő alatt – a végkielégítés sorsa

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom hét éve egy okmányirodában, de sajnos felmentettek. Jelenleg még a felmentési időmet töltöm, de szerencsére mentesítettek a munkavégzés alól, így kereshettem új munkát. Sikerült is elhelyezkednem egy kft.-nél, és már munkába is álltam. Az egyik volt kollégám azonban azt mondta, hogy mivel még tart a felmentési időm, én pedig munkaviszonyt létesítettem ez alatt, elesek a végkielégítéstől. Ez valóban igaz, elvesztettem a jogosultságomat a végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a köztisztviselőt – a Kttv.-ben foglalt kivétellel – végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg [Kttv. 69. § (1) bek.]. Hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
1
18
19
20
30