Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott bűncselekmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Mentesülés - büntetlen előélet igazolása

Kérdés: Tizenöt évvel ezelőtt közúti baleset okozása miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptam. Most pályáztam egy állásra, ahol feltétel volt a büntetlen előélet, és erkölcsi bizonyítványt is kértek. Ha kikérem az erkölcsi bizonyítványt, látszani fog rajta ez a régi ügy? Ha nem, akkor köteles vagyok erről beszámolni az állásinterjún?
Részlet a válaszból: […][régi Btk. 187. § (1) bek.]. Az elkövetőnek nem kell azonban élete végéig cipelnie az elkövetett bűncselekmény következményeit. Mind a régi, mind a hatályos Btk. rendelkezik ugyanis a mentesítés intézményéről. A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz [régi Btk. 100. § (1) bek.].A törvény értelmében a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült [régi Btk. 100. § (2) bek.]. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz [régi Btk. 100. § (3) bek.]. A büntetett előélethez kötődő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés lehet bírósági, kegyelmi, de beállhat a törvény erejénél fogva is (régi Btk. 101. §). A törvény erejénél fogva áll be[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2679

2. találat: Kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése büntetőeljárás megindítása miatt

Kérdés: Kormánytisztviselőként dolgozom már évek óta. Nemrég megtudtam, hogy a szomszédom, akivel nagyon rossz a viszonyom, bosszúból feljelentett kiskorú veszélyeztetése miatt. Amikor elmondtam az egyik kollégámnak, figyelmeztetett, hogy vigyázzak, nehogy megtudja a munkáltatóm, mert az új törvények szerint ezért engem ki is rúghatnak. Valóban előfordulhat, hogy egy bosszúból tett, megalapozatlan feljelentés miatt felment a munkáltatóm?
Részlet a válaszból: […]alatt áll [Kttv. 39. § (1) bek.]. A törvény kifejezetten említi, hogy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem létesíthető azzal kormányzati szolgálati jogviszony, aki kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll [Kttv. 39. § (1b) bek. ab) alpont]. A Be. rendelkezései értelmében - ha a törvény másként nem rendelkezik - a büntetőeljárás nyomozással kezdődik [Be. 164. § (1) bek.]. Ezért ha megindult a nyomozás kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt, Ön büntetőeljárás hatálya alatt áll, tehát nem lenne létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony.A Kttv.-módosítást követően a törvényben az is rögzítésre került, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására [Kttv. 63. § (2) bek. g) pont, (2b) bek. b) pont]. Mivel a kiskorú veszélyeztetése miatt indult büntetőeljárás is olyan körülménynek tekintendő, mely folytán a törvény kizárja a kormányzati szolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2322

3. találat: Kormánytisztviselői tájékoztatási kötelezettség - ha vesztegetéssel gyanúsítják

Kérdés: Köteles-e a kormánytisztviselő bejelenteni munkáltatójának, ha vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség?
Részlet a válaszból: […]a munkaköri tevékenységével, és ilyen módon a büntetőeljárás megindításához szükséges megalapozott gyanú ténye már önmagában alkalmas lehet arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét, vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja.A Kttv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján - az előzőekben foglaltakra figyelemmel - a munkáltatótól nem várható el, hogy a méltatlanná vált kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát fenntartsa. A munkáltatónak a Kttv. 64. §-ának (3) bekezdése alapján méltatlanság miatt felmentéssel meg kell szüntetnie a kormányzati szolgálati jogviszonyt a büntetőeljárás megindításról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb azonban a büntetőeljárás megindulásától (a kormánytisztviselővel az alapos gyanú közlésétől) számított egy éven belül. A méltatlanná vált kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni, a kormánytisztviselőt sem felmentési védelem, sem végkielégítés nem illeti meg.Ha olyan jellegű bűncselekmény miatt történik a büntetőeljárás megindítása, amely miatt nincs helye a kormányzati szolgálati jogviszony méltatlanság miatt történő megszüntetésének, vagy egyébként az eset összes körülményeiből következően az elkövetési cselekmény nem alkalmas arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, a kormánytisztviselő akkor is köteles tájékoztatni a Kttv. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a munkáltatót. A kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő lényeges körülménynek minősül az is, ha egyébként a méltatlanság miatti felmentést nem megalapozó ügyben büntetőeljárás van folyamatban a kormánytisztviselővel szemben, mivel az eljárás jogerős befejezésének eredményeként a kormánytisztviselő büntetett elő­életűvé válhat, és emiatt vele a kormányzati szolgálati jogviszony a továbbiakban nem tartható fenn.Ha a kormánytisztviselő nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, azaz nem tájékoztatja a munkáltatót a vele szemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2280

4. találat: Szabadságvesztés büntetés - mint munkaviszony-megszüntetési ok

Kérdés: A társaságunk egyik alkalmazottja szabadságvesztés kiszabása miatt pár hónapra börtönbe vonult. Ilyen esetben az alkalmazottunk munka­viszonyát meg kell-e szüntetni, vagy elegendő csak szüneteltetni?
Részlet a válaszból: […]magatartási követelményt, a munkáltató jogszerűen szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát. De ekkor sem a szabadságvesztés, hanem a bűncselekmény elkövetése miatt.Az elkövetett bűncselekmény tényállásától függően, a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti [Mt. 78. § (1) bek.]. Arra azonban ügyelni kell, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt. 78. § (2) bek.]. Esetünkben a munkáltató az azonnali hatályú felmondás jogát a szabadságvesztés büntetést kiszabó jogerős ítéletről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolhatja. Amennyiben ez a határidő már eltelt, akkor a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással nem, viszont felmondással megszüntetheti, hiszen mindennek indoka a munkavállaló munkaviszonnyal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2111

5. találat: Börtönbüntetés - mint a munkáltatói felmondás indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk decemberben szabadul jogerős börtönbüntetésének letöltése után. A munkaviszonya azonban jelenleg is fennáll. Milyen jogcímen mondhatunk fel neki? Ha felmondással élek, az, hogy börtönben volt, lehet indok?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló, mely tény adott esetben a tényállástól függően megalapozhatná az azonnali hatályú felmondást (pl. ha a bűncselekményt a munkáltató sérelmére követte el, vagy ha a munkaviszony fenntartása a munkavállaló által ellátandó munkakörre tekintettel azért nem lehetséges, mert az elkövetett bűncselekmény a munkáltató munkavállalóba vetett bizalmát megingatta) - az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt. 78. § (2) bek.]. Mivel az előbb említettek közül a törvényben rögzített tizenöt napos határidő a jogerős marasztaló végzésről való tudomásszerzéstől számítva eltelt, azonnali hatályú felmondással jogszerűen már nem élhet a munkáltató. Ezért közös megegyezés hiányában egyedül a felmondás marad a megszüntetési jogcímek közül, amellyel a munkáltató megszüntethetné a munkaviszonyt.Az azonnali hatályú felmondáshoz hasonlóan azonban a munkáltatónak a felmondást is indokolnia kell [Mt. 66. § (1) bek.]. A felmondás indoka pedig a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Emellett pedig ügyelni kell arra, hogy a felmondás indoka valós, világos és okszerű legyen. Ezen kritériumokból kifolyólag -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1839