254 cikk rendezése:
1. cikk / 254 Nyolchavi felmentési idő – mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Az önkormányzat egyik intézményében (bölcsőde), a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az egyik közalkalmazott (kisgyermeknevelő) jogviszonya felmentéssel szűnik meg, mert a felmentési idő végével öregségi nyugdíjasnak minősül. Mindkét félnek ez a közös akarata, mivel a közalkalmazott nyugdíjba kíván vonulni, és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A felmentési idő teljes időtartamára szeretné a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. A Kjt. alapján, jelen esetben, a felmentési idő nyolc hónap. Jogszerűen jár-e el a vezető, ha a felmentés teljes időtartamára, és nem csak a felére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól?
2. cikk / 254 Jogviszony-megszüntetés – közös megegyezéssel nyugdíjazás miatt
Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.
3. cikk / 254 Óvodavezető felmentése – a távolléti díj számítása
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodavezető vezetői jogviszonya 2025. 06. 30-ával megszűnik annak okán, hogy az intézmény beolvadással megszűnik ugyancsak 2025. 06. 30.-án. Az óvodavezető öregségi nyugdíjas, kérelmezte a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését (felmentési ideje 8 hónap). A munkáltató úgy döntött, hogy a felmentési időre mentesíti a munkavégzés alól. A felmentési idő kezdete: 2025. 07. 02. A felmentési időre járó távolléti díjnak része-e a 2025. 06. 30-ával megszűnő vezetői megbízási díj?
4. cikk / 254 „Befagyott” jogszerző idők – a köznevelés munkavállalói
Kérdés: A Púétv. hatálya alatt a 132. § szerint munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a (7) bekezdés azt írja, hogy a Kjt. 2023. 12. 31. szerint hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy olyan intézmény esetében, amely a Kjt., majd az Mt. hatálya alá tartozott, és jelenleg a Púétv. hatálya alá tartozik, hogyan alakul a munkavállaló jogosító ideje? Végkielégítés, szabadság, jubileum és felmentési idő tekintetében egyaránt. Ez különösen érdekes, ha valamiért köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból kerül át a 132. § alá, mert a 2023. 12. 31. szerinti Kjt. nem ismeri el jogosító időnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Illetve egy teljesen pályakezdő esetén mi lesz például a jubileumi jogosító idő alapja?
5. cikk / 254 „Nők40” – a pedagógusi lemondás következményei
Kérdés: Óvodapedagógus kolléganőnk 2024 szeptembere óta a nők 40 kedvezménnyel öregségi nyugdíjra jogosult, melyet ezen időponttól igénybe is vesz, és azóta is folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban van az óvodával. 2025. május 6-án beadta lemondását, mely alapján munkaviszonyát 2025. augusztus 31-én lemondással meg szeretné szüntetni. Mi az, amikre jogosult, és azokat hogyan számoljuk (pl. felmentési idő, végkielégítés, jubileumi jutalom stb.)? 30 éves jubileumi jutalmat már kapott, de 40 éveset még nem. Korábbi munkahelyei közül melyik számítható be pl. a jubileumi jutalomba? Munkahelyei:
Kossuth Nyomda, 1984. 09. 03. – 1984. 11. 08.;
Centrum Áruház, 1984. 11. 12. – 1991. 10. 01.;
Óvoda, 1991. 10. 02. – 2025. 08. 31.
Kossuth Nyomda, 1984. 09. 03. – 1984. 11. 08.;
Centrum Áruház, 1984. 11. 12. – 1991. 10. 01.;
Óvoda, 1991. 10. 02. – 2025. 08. 31.
6. cikk / 254 Jubileumi jutalom – a jogszerző idő
Kérdés: A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén járó jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése a felmentési idő munkavégzés alóli mentesítéssel érintett részére esik, azaz a felmentési idő beszámítása nélkül nincs meg a szükséges idő, azaz a negyven év. Kifizethető-e a részére a jubileumi jutalom?
7. cikk / 254 Felmentési idő kezdete nyugdíjas pedagógus esetén
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus 2026 márciusában öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerez, és nyugdíjba szeretne vonulni. A jogviszony megszüntetésére felmentéssel kerülne sor [Púétv. 49. § (1) bek. e) pont]. A felmentési idő mikor indul a fenti esetben? Az öregségi nyugdíjra való jogosultság napját megelőzően vagy azt követően?
8. cikk / 254 Munkaviszony-létesítés – felmentési idő alatt
Kérdés: Közalkalmazottunk jogviszonya átszervezés miatt 2025. szeptember 2. napján felmentéssel megszűnik. A felmentési idő letelte után öthavi távolléti díjának megfelelő végkielégítésre jogosult. Felmentési ideje 2025. április 3. napján kezdődik, 2025. május 23. napjától munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti őt a munkáltató. Létesíthet-e jogviszonyt egy költségvetési szervtől teljesen független cégnél? Ha igen, hány órában van ez maximalizálva? Amennyiben nem lehetséges április 4-től a munkavállalás, mi a legkorábbi dátum, amivel elhelyezkedhet a közalkalmazott?
9. cikk / 254 „Nők 40” és a közszolgálati jogviszony megszüntetése
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a Kttv. hatálya alatt foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt augusztusban megszerzi? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel, közös megegyezéssel vagy lemondással?
10. cikk / 254 Munkavállalói igények kényszertörlés alatt álló munkáltatóval szemben
Kérdés: Egy cég kényszertörlés alá került. A cégben volt egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó édesanya, akinek ez a státusza két éve lejárt. Az akkori főnöke külföldre költözött, sem a felhalmozott szabadságát nem fizette ki, sem állásidőt nem fizet neki azóta sem, a bérkorrekcióról nem is beszélve. A NEAK oldalán az édesanya még mindig be van jelentve a céghez. Mivel a tulaj külföldi állampolgár és külföldön is tartózkodik, mit javasolnak az édesanya jogos igényeinek érvényesítése érdekében? Hogyan lehet elérni egy ilyen esetben, hogy az édesanya megkaphassa a végkielégítést és a felhalmozott szabadságát, ha az állásidőt nem is?
