Közigazgatási munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottunk a közeljövőben rendelkezni fog az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel. 2001-ben a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. Ekkor az átalakulásról rendelkező törvény előírta, hogy az átalakult munkaviszony munkáltatói rendes felmondással csak a Ktv. 2001. június 30-án hatályos 17. § (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozva szüntethető meg. Megítélésünk szerint az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai és az Mt. nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezései alapján nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nyugdíjasnak minősül. Ettől függetlenül, amennyiben a munkavállaló szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, megszüntethetjük-e a munkaviszonyát közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18/A. § (1) bekezdése értelmében az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultegyebek mellett az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi, és az59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Végkielégítés – határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony felmentésekor?

Kérdés: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselőnket fel kívánjuk menteni. Kötelesek vagyunk-e végkielégítést fizetni neki abban az esetben, ha korábban a jogelőd minisztériumnál több mint három évet töltött el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontjaalapján felmentéssel szünteti meg a kormánytisztviselői jogviszonyt, akormánytisztviselő – feltéve hogy esetében valamennyi egyéb jogosultságifeltétel fennáll, és egyetlen kizáró körülmény sem valósul meg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Csoportos létszámcsökkentés kormánytisztviselőknél

Kérdés: Kormánytisztviselői jogviszonyban állók tekintetében hogyan érvényesülnek az egyéb jogviszonyokban (Mt. és Ktv. hatályai alá tartozók esetében) irányadó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. 10. § (4) és (5) bekezdései határozzák meg akormánytisztviselők csoportos létszámcsökkentésére vonatkozó szabályokat. Azállamigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja azállami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kormánytisztviselő – ha szerencsés...

Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (8) bekezdése szerint, ha a pép-en részt vevőlegkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásának kifizetését megelőzően azMt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – ide nem értve a Ktv. hatályaalá tartozó szervvel, illetőleg a legalább 50%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Munkavégzés a felmentési idő alatt

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatói rendesfelmondás esetében a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alólfelmenteni. A munkavégzés alóli felmentés – vagyis az ún. felmentési idő -mértéke a felmondási idő fele. Az Mt. 13. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Felmondási idő – végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató, amennyiben a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót afelmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni, és a felmentési időlegalább felét – azaz a felmondási idő egynegyedét – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Prémiumévek program – megszüntetése 24 hónap letelte előtt

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a prémiuméves, ha 2 éven belül másik állást talál, egy összegben megkapja a prémiumévek programhoz kapcsolódó juttatását. Kérdésünk, ez arra az esetre is vonatko­zik-e, ha a programban lévő egyetemi oktatónk egy külföldi egyetemen talál magának állást?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (8) bekezdése valóban tartalmaz egy ilyenértelmű szabályt. E szerint amennyiben a programban részt vevő legkésőbb aprogram 24. hónapjára járó juttatásának kifizetését megelőzően az Mt. hatályaalá tartozó munkaviszonyt létesít – ide nem értve a Ktv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében aközalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetésiosztályba sorolásuk feltételeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Haa közalkalmazott nem rendelkezik az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazott utolsó munkában töltött napja a hónap 22. napja, vajon melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony? Helyes-e az alábbi megfogalmazás: "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22. napi hatállyal hozzájárulok" vagy "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22-ével hozzájárulok".
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésből nem állapítható meg, hogyaz adott esetben mi a megszüntetés jogcíme, azt nem lehetséges minden kétségetkizáróan megválaszolni. Az "utolsó munkában töltött nap" ugyanakkor arra engedkövetkeztetni, hogy a szóban forgó esetben nagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.
1
20
21
22
24