Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésben a munkaviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn; a kölcsönvevő és a munkavállaló közötti kapcsolatra az ún. kikölcsönzés [Mt. 214. § (1) bek. e) pont] intézménye vonatkozik. A kikölcsönzés megszüntetésére, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Részlet a válaszából: […] Általánosságban rögzítjük, az apákra többféle felmondási védelem – felmondási tilalom és felmondási korlátozás – is vonatkozik az Mt. alapján. Az alábbiakban elsőként ezeket vesszük sorra: a felmondási tilalom esetén a munkaviszonyt a munkáltató nem mondhatja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Külön élő szülő pótszabadsága

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók gyermekek után járó pótszabadságát a Kttv. 102. §-a szabályozza. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és a szülő fogalmát. Önkormányzati hivatalunknál foglalkoztatott köztisztviselő – külön élő szülőként – a gyermekeit felváltva neveli a gyermekek édesapjával. Elmondása szerint kéthetente hétvégén és a nyár felében nála vannak a gyermekek. Megilleti-e őt a gyermekek után járó pótszabadság? Amennyiben igen, a munkáltató milyen igazolások/nyilatkozatok bemutatására kötelezheti?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. fogalommeghatározása 2023. január 1-jével módosult, így már egyértelmű válasz adható a kérdésre. Az új szabály alapján a Kttv. alkalmazásában gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítélése nem változott a 2015-ben adott eredeti válaszunkhoz képest. A témában ugyanis nem született irányadó bírósági ítélet, a szabály módosítására pedig nem került sor. Ezért továbbra is kockázatos a munkáltató részéről, ha a behívásos munkaviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Gyermektartásdíj – levonása álláskeresők ellátásából

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
Részlet a válaszából: […] A bírósági végrehajtás során munkabérnek minősül a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, így az álláskeresési ellátás is [Vht. 7. § (1) bek.]. Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Felmentési időre járó szabadság

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonul (nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja). A felmentési idő egészére jár szabadság? A felmentési idő felére mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól (4 hónap), de szabadságot erre az időre nem számolunk neki. Ezt az Mt. 115. §-a és 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjára hivatkozva tesszük meg. Illetve egy 2016-os bírósági ítéletre hivatkozva, melynek értelmében ez a gyakorlatunk helyes. A közalkalmazott hivatkozik egy 2017-es kúriai döntésére, mely szerint jár szabadság a felmentési idő egészére. Álláspontjukat kérnénk, mert jogszerűen szeretnénk eljárni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerinti fizetett szabadság akkor jár a munkavállalónak, ha a naptári év egészében fennáll a munkaviszonya, és azt munkában is tölti. Ha ez nem így van, akkor a szabadság időarányos részére jogosult. A törvény – kivételként – külön felsorolja azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Határozott időre szóló közalkalmazotti illetményeltérítés

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (7)–(8) bekezdései alapján megállapítható garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben, illetve a kinevezésmódosításban határozott időre is megállapítható azzal, hogy a határozott idő lejártát követően külön intézkedés nélkül csökken az illetmény összege? Volt esetleg ilyen üggyel kapcsolatban bírósági döntés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. az illetményeltérítés időtartamára nézve nem fogalmaz meg kötelező előírást, így nincs akadálya, hogy a kinevezésben meghatározottak szerint az eltérítés határozott időre szóljon. Ezzel kapcsolatosan a Kúria által közzétett, az ítélkezési gyakorlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] Az eset leírása alapján a munkaügyi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedett. A Vht. 13. §-ának (1) bekezdése szerint végrehajtható okirat akkor állítható ki, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős és a teljesítési határidő már eltelt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Fiatalkorúakkal foglalkozó közalkalmazottak erkölcsi bizonyítványa

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjába foglalt általános szabály szerint közalkalmazotti jogviszony csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető. A büntetlen előélet azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak jelentkező személy nem követett el bűncselekményt, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Béren kívüli juttatás kifizetése bírói ítélet alapján

Kérdés: Egy volt munkavállalónk munkaügyi pert nyert társaságunkkal szemben, aminek értelmében elmaradt béren kívüli juttatást kell kifizetnünk. Idén a volt dolgozónak tavalyi jogcímen utalhatunk-e SZÉP kártyára, illetve adhatunk-e Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszából: […] A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jog­utódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.
1
2