Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítélése nem változott a 2015-ben adott eredeti válaszunkhoz képest. A témában ugyanis nem született irányadó bírósági ítélet, a szabály módosítására pedig nem került sor. Ezért továbbra is kockázatos a munkáltató részéről, ha a behívásos munkaviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Gyermektartásdíj - levonása álláskeresők ellátásából

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
Részlet a válaszából: […] A bírósági végrehajtás során munkabérnek minősül a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, így az álláskeresési ellátás is [Vht. 7. § (1) bek.]. Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Felmentési időre járó szabadság

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonul (nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja). A felmentési idő egészére jár szabadság? A felmentési idő felére mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól (4 hónap), de szabadságot erre az időre nem számolunk neki. Ezt az Mt. 115. §-a és 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjára hivatkozva tesszük meg. Illetve egy 2016-os bírósági ítéletre hivatkozva, melynek értelmében ez a gyakorlatunk helyes. A közalkalmazott hivatkozik egy 2017-es kúriai döntésére, mely szerint jár szabadság a felmentési idő egészére. Álláspontjukat kérnénk, mert jogszerűen szeretnénk eljárni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerinti fizetett szabadság akkor jár a munkavállalónak, ha a naptári év egészében fennáll a munkaviszonya, és azt munkában is tölti. Ha ez nem így van, akkor a szabadság időarányos részére jogosult. A törvény - kivételként - külön felsorolja azokat az időtartamokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Határozott időre szóló közalkalmazotti illetményeltérítés

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (7)-(8) bekezdései alapján megállapítható garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben, illetve a kinevezésmódosításban határozott időre is megállapítható azzal, hogy a határozott idő lejártát követően külön intézkedés nélkül csökken az illetmény összege? Volt esetleg ilyen üggyel kapcsolatban bírósági döntés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. az illetményeltérítés időtartamára nézve nem fogalmaz meg kötelező előírást, így nincs akadálya, hogy a kinevezésben meghatározottak szerint az eltérítés határozott időre szóljon. Ezzel kapcsolatosan a Kúria által közzétett, az ítélkezési gyakorlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] Az eset leírása alapján a munkaügyi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedett. A Vht. 13. §-ának (1) bekezdése szerint végrehajtható okirat akkor állítható ki, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős és a teljesítési határidő már eltelt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Fiatalkorúakkal foglalkozó közalkalmazottak erkölcsi bizonyítványa

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjába foglalt általános szabály szerint közalkalmazotti jogviszony csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető. A büntetlen előélet azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak jelentkező személy nem követett el bűncselekményt, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Béren kívüli juttatás kifizetése bírói ítélet alapján

Kérdés: Egy volt munkavállalónk munkaügyi pert nyert társaságunkkal szemben, aminek értelmében elmaradt béren kívüli juttatást kell kifizetnünk. Idén a volt dolgozónak tavalyi jogcímen utalhatunk-e SZÉP kártyára, illetve adhatunk-e Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszából: […] A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jog­utódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszából: […]  Elmaradt munkabérről akkor beszélünk, amikor a munkáltató amunkaszerződés alapján jogszerűen járó, esedékessé vált munkabért nem fizetimeg, ideértve azon esetet is, amikor a bíróság megállapítja, hogy a munkáltatójogellenesen szüntette meg a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Gyermeknevelési pótszabadság - elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. § (2) bekezdése a szülők döntésére bízza, hogymelyikük veszi igénybe a gyermek után járó pótszabadságot. A Csjt. szerint aszülői felügyeletet a szülők - ellentétes megállapodásuk hiányában - együttesengyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt [Csjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Létszámcsökkentésre alapított felmondás

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra - konkrétan létszámcsökkentésre - hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
Részlet a válaszából: […] Az MK 95. szerint a felmondási indok valóságánakkövetelménye [Mt. 89. § (2) bek.] azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelőmunkáltatói indokolás eleve nem fogadható el. Eszerint azon indokolás, amelyiknem felel meg a tényszerűség követelményének, nem tekinthető valósnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
2