19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
12. cikk / 19 Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén
Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk előfizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
13. cikk / 19 Létszámcsökkentésre alapított felmondás
Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
14. cikk / 19 Szakszervezeti egyetértés kötelező megkérése
Kérdés: Társaságunknál megszüntetünk egy telephelyet, és az ott dolgozókat elbocsátjuk. A munkavállalók között van egy szakszervezeti tisztségviselő is, de mivel a teljes telephelyet megszüntetjük, az ő munkaviszonyát is fel akarjuk mondani. Ebben az esetben is meg kell kérni a szakszervezet előzetes egyetértését? A szakszervezetnek több más tisztségviselője is van, és számunkra komoly anyagi terhet jelentene egy megszűnt szervezeti egységben a munkaviszony fenntartása, ezért a szakszervezet egyébként is köteles lenne megadni az egyetértést, így teljesen felesleges azt megkérnünk.
15. cikk / 19 Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok
Kérdés: Társaságunk két műszakos, úgynevezett ölelkező munkarendet vezet be. Az I. műszakban 7 órától 15 óráig, a II. műszakban 12 órától 20 óráig dolgoznak a munkavállalók. A munkavállalók természetesen hetente egymást váltják. Kérdésem: kell-e műszakpótlékot fizetni az I. műszakban dolgozónak 14 órától 15 óráig, illetve a II. műszakban 14 órától 20 óráig?
16. cikk / 19 Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van
Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
17. cikk / 19 Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő
Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
18. cikk / 19 Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"
Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
19. cikk / 19 Károkozás megállapítása büntetőítéletben
Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
