Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott behívásos munkaviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszból: […]munkabérfizetési és foglalkoztatási kötelezettsége sincs. Ez ugyanis az Mt. tételes szabályaiból továbbra sem vezethető le, noha a jogintézmény rendeltetése - elnevezése alapján - éppen ez volna. Magából a törvény szövegéből az következik, hogy a behívásos munkaviszony esetén is alkalmazni kell a munkaidőkeretre irányadó elszámolási szabályokat. Azaz, ha a munkavállaló a beosztható munkaidőnél többet teljesített, azt rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, míg ha kevesebbet osztott be a munkáltató az elvileg lehetségesnél, azt állásidőnek kell tekinteni (Mt. 146. §, 156. §). Ahogy azt a korábbi válaszban jeleztük, e mellett az értelmezés mellett viszont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4105
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszból: […]vagy az öregségi nyugdíjának folyósítására (Tny. 83/C. §).Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatására behívás alapján történő munkavégzés - mint atipikus munkaviszony - keretei között történjék. Ebben az esetben a munkaidő mértéke legfeljebb napi hatórás részmunkaidő lehet. A munkavállaló ilyenkor a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama nem haladhatja meg a négy hónapot, és a munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval (Mt. 193. §). Nincs akadálya annak, hogy a "behívásos munkaviszonyban" az Mt. értelmében nyugdíjasnak minősülő munkavállaló foglalkoztatására kerüljön sor [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], és azt sem zárja ki az Mt., hogy a munkavállaló oktató munkakörben dolgozzon. Megjegyzendő, ha a munkavégző közalkalmazotti jogviszony keretében kerülne foglalkoztatásra behívásos munkavégzés keretei között, más lenne a helyzet, ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellene, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban állna [Tny. 83/C. § (1) bek.].Ebben az esetben is irányadóak az Mt. általános szabályai, így amennyiben a munkavállaló a behívásos munkaviszonyban például a munkaidő-beosztástól eltérően, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3545