Találati lista:
1. cikk / 89 Munkáltatói jogkörgyakorló az aljegyző esetében
Kérdés: A polgármesteri hivatalban az aljegyző tekintetében a kinevezési jogkör és a munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyző vagy a polgármester? Nálunk évekre visszamenőleg az aktuális jegyző szerepel az aljegyzőnél mindkét esetben a kinevezésében. Mégis a Mötv.-ből úgy látszik, mintha a polgármester lenne mindkettő.
2. cikk / 89 Intézményvezetői megbízás – ha csak folyamatban van a betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése
Kérdés: A településünkön működő szociális intézmény vezetője hamarosan nyugdíjba vonul. Helyére ki lehet-e nevezni (vagy megbízási szerződéssel vezetői feladatokra megbízni) olyan személyt, akinek az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettség megszerzése folyamatban van? A képzésből kevesebb mint egy éve van már csak hátra.
3. cikk / 89 Személyi illetmény – megállapítása, módosítása és visszavonása
Kérdés: A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése értelmében lehetőség van arra, hogy a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére személyi illetmény kerüljön megállapításra. A személyi illetmény határozott időre, a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozik. A 9/2026. Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható. Intézményünknél dolgozó köztisztviselő nem vezetői munkakört betöltő személy, csupán többletfeladatként látja el a csoportvezetői feladatokat, kiváló minősítést kapott. Ennek alapján személyi illetmény került részére megállapításra, elsősorban a csoportvezetői feladatok ellátására való tekintettel. A teljesítményértékelését már átvette. Időközben az a döntés született, hogy mégsem ő látná el a csoportvezetői feladatokat. Milyen lehetőségünk van a személyi illetményének csökkentésére a határozott időtartamon belül, arra való tekintettel, hogy a csoportvezetői feladatokat már nem ő látja el? Erre figyelemmel szeretném jogi szakmai véleményüket kérni, hogy módosítható-e a személyi illetménye a kevesebb feladatellátás okán, vagy sem? A kinevezését nem kell módosítani, hiszen a munkaköre nem változna. Megoldás lehet-e az, hogy egy írásbeli megállapodás alapján hozzájárul a személyi illetményének csökkentéséhez? Erre vonatkozóan tiltó rendelkezést a Kttv. nem tartalmaz.
4. cikk / 89 Szakmai vezető az Mt. hatálya alatt
Kérdés: Művelődési házunk a könyvtárral együtt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került. A könyvtárban – ami után megszűnt a szakmai vezető jogviszonya – nem lett új szakmai vezető kinevezve. Kötelező-e, hogy legyen a könyvtárnak szakmai vezetője? Így, hogy az Mt. hatálya alá került a könyvtár, indokolja-e valami a szakmai vezetői státusz betöltését? Ha esetleg nem, elég-e az, hogy az új munkavállalónak a munkaköri leírása tartalmazza a szakmai vezetői feladatok ellátását?
5. cikk / 89 Munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége
Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának értelmezésére tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség terjedelméről.
1. Másik jogviszonyból származó jövedelem értékelése. Ha egy felmondással érintett felsővezető a munkáltatói felmondás közlését megelőzően (kb. egy hónappal) létesített más társasággal munkaviszonyt, lényegesen alacsonyabb munkabér ellenében, úgy a bíróság az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásakor figyelembe veszi ezt a jövedelmet a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség körében? Másként kérdezve: az a tény, hogy a munkavállaló már a felmondás közlése előtt rendelkezett a hivatkozott jogviszonnyal, kizárja, hogy a párhuzamosan fennálló munkaviszonyból származó jövedelem beszámítson a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettségbe?
2. Fennálló munkaviszony és új álláskeresési kötelezettség. Ha a munkavállaló már a felmondás közlése előtt létesíti a fentebb említett, kevésbé jövedelmező „mellékállását”, teljesítettnek tekinthető-e az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjában foglalt kötelezettsége, vagy köteles új munkát keresni a kárenyhítési kötelezettségének teljesítése érdekében, hiszen ezzel az állással már rendelkezett a felmondás közlése előtt, vagy amiatt köteles új munkát keresni, mert a mellékállásból származó munkabér lényegesen alacsonyabb annál a munkabérnél, melyet a felmondott munkaviszonya alapján kapott?
3. A vezető állású munkavállaló életszínvonal-csökkentési kötelezettsége. Az irányadó bírói gyakorlat elvárja-e, hogy kárenyhítési kötelezettsége teljesítése érdekében – a megszokott életszínvonalát jelentősen csökkentve – olyan munkakört is vállaljon, amely nem felel meg korábbi tapasztalatainak és képességeinek? Ha pedig nem nyer felvételt semmilyen felsővezetői munkakörbe, létezik olyan időtartam, amelynek elteltével a bírói gyakorlat megkívánja, hogy kevésbé szenior munkakörökre is pályázzon a munkavállaló?
1. Másik jogviszonyból származó jövedelem értékelése. Ha egy felmondással érintett felsővezető a munkáltatói felmondás közlését megelőzően (kb. egy hónappal) létesített más társasággal munkaviszonyt, lényegesen alacsonyabb munkabér ellenében, úgy a bíróság az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásakor figyelembe veszi ezt a jövedelmet a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség körében? Másként kérdezve: az a tény, hogy a munkavállaló már a felmondás közlése előtt rendelkezett a hivatkozott jogviszonnyal, kizárja, hogy a párhuzamosan fennálló munkaviszonyból származó jövedelem beszámítson a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettségbe?
2. Fennálló munkaviszony és új álláskeresési kötelezettség. Ha a munkavállaló már a felmondás közlése előtt létesíti a fentebb említett, kevésbé jövedelmező „mellékállását”, teljesítettnek tekinthető-e az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjában foglalt kötelezettsége, vagy köteles új munkát keresni a kárenyhítési kötelezettségének teljesítése érdekében, hiszen ezzel az állással már rendelkezett a felmondás közlése előtt, vagy amiatt köteles új munkát keresni, mert a mellékállásból származó munkabér lényegesen alacsonyabb annál a munkabérnél, melyet a felmondott munkaviszonya alapján kapott?
3. A vezető állású munkavállaló életszínvonal-csökkentési kötelezettsége. Az irányadó bírói gyakorlat elvárja-e, hogy kárenyhítési kötelezettsége teljesítése érdekében – a megszokott életszínvonalát jelentősen csökkentve – olyan munkakört is vállaljon, amely nem felel meg korábbi tapasztalatainak és képességeinek? Ha pedig nem nyer felvételt semmilyen felsővezetői munkakörbe, létezik olyan időtartam, amelynek elteltével a bírói gyakorlat megkívánja, hogy kevésbé szenior munkakörökre is pályázzon a munkavállaló?
6. cikk / 89 Képesítés hiánya – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása
Kérdés: Szociális család- és gyermekjóléti központ vagyunk, ahol 2021. I. 9-én belépett (akkor 59 éves) pedagógiai felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottnak az intézményvezető 2026. VII. hó végéig a munkakör betöltéséhez szükséges, óvodai és iskolai szociális segítő képesítés megszerzéséig felmentést adott. A közalkalmazott 2025. VII. hónaptól jogosulttá vált a „nők40” öregségi nyugdíjra, amit továbbfoglalkoztatás mellett igénybe is vett felmentési idő letöltése nélkül. A képzést eddig nem teljesítette. Előzetes bejelentése alapján, a szakképesítés megszerzési idejének végéig tervezett nyugdíjasként dolgozni intézményünknél. Mi a teendő abban az esetben, ha mégis tovább szeretne nálunk dolgozni mint nyugdíjas, van-e mód a szakképesítés megszerzése alóli felmentésére a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Amennyiben a szakképesítését nem szerzi meg a jelenlegi felmentési idő alatt (ami 2026. VII. 31-ig tart), tudjuk-e továbbfoglalkoztatni?
7. cikk / 89 Egészségügyi intézményvezető besorolása
Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
8. cikk / 89 Magasabb vezetői beosztás és pótlék összege
Kérdés: Önkormányzati konyha (önálló, önkormányzati fenntartású, nem szociális intézmény) gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat lát el. A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető (konyhavezető, végzettsége vendéglátó üzletvezető) magasabb vezetőnek számít-e, illetve mekkora összegű vezetői pótlék illeti meg?
9. cikk / 89 Pályázatbenyújtási határidő vezető állásra
Kérdés: Részben vagy teljesen önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság (kft., nonprofit kft.) ügyvezetői (magasabb vezető) álláshelyére, a vezetői megbízásra vonatkozó pályázat benyújtásának határidejét milyen hosszú időtartamban lehet megszabni (van-e minimum, illetve maximum pályázati határidő)?
10. cikk / 89 Üres vezetői státusz – betöltési megoldások
Kérdés: Lehetséges-e a Kttv. 129. §-ának (5) bekezdése alapján egy betöltetlen vezetői álláshelyre helyettesítés céljából határozott időtartamra kinevezni egy köztisztviselőt?
