19 talált cikk az aljegyző kifejezésre

Kérdés: 1. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a 2007. évi CLII. törvény értelmében milyen munkakörökre terjed ki, és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot megtenniük? Például jegyző, aljegyző, szervezési osztályvezető, műszaki osztályvezető, hatósági osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, személyzeti ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, hatósági ügyintéző, anyakönyvvezető, építéshatósági ügyintéző, adóügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szociális ügyintéző, szervezési ügyintéző, műszaki ügyintéző, vagyongazdálkodási ügyintéző, pályázati és közbeszerzési referens, informatikus, közszolgálati ügykezelő munkakörök esetén.
2. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek [járóbeteg-szakellátó (Eszjtv.)], óvoda (Púétv.), gyermekjóléti és városgazdálkodási intézmény (Kjt.), művelődési ház könyvtára (Mt.) kell-e, és ha igen, milyen időközönként kell vagyonnyilatkozatot tenni?
3. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati kormányzati funkción működik, ott egy házi gyermekorvos és egy házi gyermekorvosi asszisztens dolgozik, rájuk vonatkozik-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség?

Kérdés: Megyei jogú város polgármesteri hivatalában közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott vezetői szintekre vonatkozik a kérdésünk. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszonyban e törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni. A 236. § (4) bekezdése megállapítja: a 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével – ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost – a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg – a jegyzőket, főjegyzőket kivéve – egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően. Ennek mértéke a b) és az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető. A 236. § (5) bekezdésének c) pontja szerint a helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően 10.000 feletti lakosú településen, valamint a megyei jogú városi önkormányzatnál, vármegyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői kinevezésen túl további vezetői kinevezés is adható. A hivatali felépítést meghatározó szervezeti és működés szabályzat a jegyzői-aljegyzői szinten túl 3 szintű vezetést határoz meg. A Kttv. 9. §-ának (4) bekezdése az alábbi kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza: A Kttv.-től csak akkor lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Amennyiben létrehoz még főosztályvezetői szintet is a szervezeti struktúra (irodavezető Kttv.-nek megfelelően főosztályvezető-helyettesnek felel meg, a csoportvezető osztályvezetőnek), úgy helyi rendeletben szabályozható-e az alapilletmény, a vezetői illetménypótlék és a pótszabadság, vagy vissza lehet vagy kell nyúlni a Kttv. általános előírásaihoz, a főosztályvezetőre egyébként meghatározott szabályokhoz?

Kérdés: A polgármesteri hivatalban az aljegyző tekintetében a kinevezési jogkör és a munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyző vagy a polgármester? Nálunk évekre visszamenőleg az aktuális jegyző szerepel az aljegyzőnél mindkét esetben a kinevezésében. Mégis a Mötv.-ből úgy látszik, mintha a polgármester lenne mindkettő.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal aljegyzője nyugdíjba megy. Kötelező-e pályázatot kiírni az aljegyzői tisztség betöltésére akkor is, ha dolgozik a hivatalnál az előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő? Amennyiben az említett köztisztviselő kerülne kiválasztásra, kinevezhető-e a már meglévő kinevezésének a módosításával? Ha igen, kell-e próbaidőt kikötni?

Kérdés: Van-e jogi akadálya annak, hogy amennyiben a polgármesteri hivatalnál a jegyző tartósan akadályoztatva van (szülési vagy fizetés nélküli szabadság), a korábbi aljegyző legyen határozott időre jegyzőnek, valamint egy másik köztisztviselő aljegyzőnek kinevezve határozott időre szóló vezetői megbízással? Amennyiben nem, a helyettesítési díj esetében az egy naptári évben számított negyvennégy munkanapos megszorítás irányadó-e?

Kérdés: A hivatalunknál foglalkoztatott jegyző munkakörét szeretnénk közös megegyezéssel osztályvezető munkakörre módosítani, és jegyzői pályázatot kiírni a helyére. Munkajogi tekintetben szabályos-e, ha a jegyző munkakörét közös megegyezéssel osztályvezetőre módosítjuk, illetményét nem csökkentjük, jogviszonyát nem szüntetjük meg? Amennyiben nem szabályos a fenti megoldás, hogyan járunk el jogszerűen?

Kérdés: Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?

Kérdés: Az aljegyzői tisztség pályázat útján tölthető be. Ha a pályázatot olyan pályázó nyerné el, aki az adott hivatal köztisztviselője, az új tisztségébe kinevezhető-e kinevezésmódosítással, vagy meg kell szüntetni a közszolgálati jogviszonyát, és új kinevezést kell készíteni részére?

Kérdés: A Kttv. 45. §-a szerint a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyba történő kinevezés előtt minden esetben szükséges pályáztatás és a kozigallas.hu-n történő megjelentetés? Milyen esetben van lehetőség a meghívás útján történő munkakör-betöltésre?

Kérdés: Településünknek volt egy kinevezett jegyzője, akinek szülés miatti távollétére felvettek 2020. január 7-ével egy jegyzőt helyettesítő köztisztviselő munkakörbe. A régi jegyző kinevezését 2020 augusztusában módosították igazgatási ügyintézőre, ezután kiírtak egy jegyzői pályázatot, mely alapján a jegyzőt helyettesítő köztisztviselő jegyzői kinevezésére került sor. A régi jegyző a kinevezésmódosítás ügyében bírósághoz fordult, és a Kúria ítélete alapján a kinevezés módosítása jogszerűtlen volt. Az ítélet alapján a közös hivatalt létrehozó két település polgármesterei együttesen úgy döntöttek, hogy a jelenleg kinevezett jegyző jegyzői kinevezését módosítani kell jegyzői feladatokkal megbízott köztisztviselőre, és újra ki kell írni a jegyzői pályázatot. A régi jegyző jogviszonya mindeközben már meg is szűnt a hivatalnál 2021. június 8-ával. Mikortól lehet módosítani a jelenlegi jegyző kinevezését? Meg lehet-e csinálni visszamenőlegesen 2020-ra, amikortól is ki lett nevezve az ítélet alapján jogszerűtlenül, vagy 2022-es dátummal kell? A jelenlegi jegyző jogviszonya ez alapján határozott időre módosul, vagy köztisztviselőként ugyanúgy foglalkoztatható határozatlan időre, illetve ez már csak a munkáltatótól függ? Amikor 2020. január 7-ével kinevezték a jegyzőt helyettesítő köztisztviselőnek, csak próbaidő lett meghatározva, a szerződése határozatlan volt. A jegyzői kinevezésére 2020. október 1-jével került sor.