Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kérdés: Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött szakvizsga-kötelezettség? Hivatalunknál minden köztisztviselő személyi illetményben részesül, befolyásolja-e ez a személyi illetményt, vagy nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Személyi illetmény – a megállapítás módosított szabályai

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál a Kttv. 235. § (1) bekezdése szerinti személyi illetmény 2026. május 14-ét követő alkalmazásával kapcsolatban kérjük szakmai állásfoglalásukat. A 9/2026. Korm. rendelet alapján a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető volt, és ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető volt. A veszélyhelyzeti szabályozás megszűnését követően a 2026. évi XIV. törvény a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdéséből elhagyta a személyi illetménynek a tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra történő megállapítására vonatkozó kötöttségét, ugyanakkor a teljesítményértékelés mellőzésére vonatkozó rendelkezés nem került be a Kttv.-be. Jól értelmezzük, hogy 2026. május 14-étől személyi illetmény ugyan az év bármely időpontjában megállapítható, azonban ahhoz ismét szükséges a minősítés, ennek hiányában a teljesítményértékelés? 2026. szeptember 1-jével új köztisztviselőt kívánunk kinevezni, aki nem rendelkezik a személyi illetmény megállapítását megalapozó minősítéssel vagy teljesítményértékeléssel. Ilyen esetben a kinevezéskor megállapítható-e személyi illetmény? Ha nem, alkalmazható-e helyette alapilletmény-eltérítés, illetve – ha egyik lehetőség sem áll fenn – milyen jogcímen és mikortól állapítható meg számára legkorábban a besorolása szerint számítottnál magasabb összegű illetmény? Ehhez elegendő-e a belépést követően év közben elkészített teljesítményértékelés, vagy csak későbbi értékelési időszak alapján nyílik erre lehetőség? A hivatalban ugyanakkor vannak olyan köztisztviselők, akik részére 2026. május 14. előtt, az akkor hatályos szabályok alapján – egyes esetekben a teljesítményértékelés 9/2026. Korm. rendelet szerinti mellőzésével – személyi illetményt állapítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a korábban jogszerűen megállapított személyi illetményeket továbbra is folyósítjuk az eredetileg irányadó időtartamuk végéig, vagy a jogszabályváltozás miatt szükséges azok felülvizsgálata? Amennyiben továbbra is járnak, jogszerűen fennállhat-e emiatt jelentősebb illetménykülönbség a régi és az újonnan belépő köztisztviselők között? A korábbi személyi illetményt megállapító munkáltatói intézkedéseinkben külön lejárati időpontot nem tüntettünk fel, mert azok meghozatalakor a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése maga tartalmazta a személyi illetmény időbeli keretét, az intézkedéseink pedig erre a jogszabályhelyre hivatkoztak. E korábbi intézkedések időbeli hatályát továbbra is a meghozatalukkor hatályos Kttv. alapján kell megítélni, függetlenül attól, hogy az időbeli korlátozás 2026. május 14-én később kikerült a törvényből? Ha a korábbi intézkedés külön rövidebb időtartamot nem határozott meg, meddig áll fenn az annak alapján megállapított személyi illetmény? A konkrét határidőt nem tartalmazó korábbi intézkedésekkel szükséges-e jelenleg bármit tenni? Ha igen, megfelelő és jogszerű megoldás-e olyan pontosító munkáltatói intézkedés kiadása, amely nem utólag állapít meg új végdátumot, hanem kizárólag rögzíti a korábbi intézkedés meghozatalakor hatályos jogszabályból következő időbeli hatályt, és szükséges-e ehhez ismételten a polgármester jóváhagyása? Összefoglalva: annak tisztázását kérjük, hogy a 2026. május 14-i jogszabályváltozást követően hogyan kell jogszerűen kezelni egyrészt az újonnan belépő, korábbi értékeléssel nem rendelkező köztisztviselő illetményét, másrészt a változást megelőzően már megállapított személyi illetményeket és azok időbeli hatályát.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Munkavégzés elrendelése köztisztviselőnek igazgatási szünet alatt

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Álláspontunk szerint a szabadság idejére készenlét vagy ügyelet elrendelésére nincs lehetőség. A fizetett szabadság mint alkotmányos alapjog lényege ugyanis az, hogy a köztisztviselő mentesüljön a közszolgálati jogviszonyából eredő rendelkezésre állási és munkavégzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Házasságkötés – összeférhetőség és összeférhetetlenség önkormányzati portfólióban

Kérdés: Egy polgármesteri hivatal közszolgálati jogviszonyban álló jegyzője házasságot kötne egy olyan személlyel, aki ugyanannál az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik. A házasságkötés önmagában eredményez-e összeférhetetlenséget a jegyző vagy a munkavállaló között? A munkavállaló pénzügyi kötelezettségvállalására az önkormányzat nevében nem jogosult, a munkavállaló felett a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult. Van-e jelentősége ennek a megítélésénél akkor, ha a munkavállaló egyben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. ügyvezetője is? Amennyiben a jegyző a munkája során olyan feladatokat látna el, amelyek érinthetik a nonprofit kft.-t vagy annak ügyvezetőjét, ez a házasságkötést követően összeférhetetlenséget eredményez-e? Ha igen, mi a jogszerű megoldás ilyen esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok értelmében nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő (jegyző) ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az a személy, aki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Polgármester idegennyelv-tudási pótléka és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: A Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester tekintetében – az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével – a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a Mötv. 71. §-a (1)–(4b) bekezdéseinek megfelelően a jegyző állapítja meg. Önkormányzatunk főállású polgármestere idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. E pótlék esetében a képviselő-testület marad a megállapító szerv, vagy az illetmény részeként a jegyző határozza azt meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(4b) bekezdése szerint a polgármester illetményének, tiszteletdíjának összegét a Mötv. 71. §-ának (1)–(4a) bekezdései alapján a jegyző állapítja meg. A Kttv. a Mötv. rendelkezéseivel összhangban úgy szól, hogy a polgármester illetményét, tiszteletdíját a Mötv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Polgármester illetményének megállapítása

Kérdés: A jogszabályok alapján a polgármester illetményének összegét a jegyző állapítja meg [Mötv. 71. § (4b) bek.]. A polgármestert a jegyző illetménymegállapító döntésével szemben jogorvoslati jog illeti meg [Kttv. 225/K. §]. A jegyző milyen okirati formában állapítja meg a polgármester illetményét? Külön jogszabályi rendelkezés hiányában megfelelő-e a személyes adatokat, jogszabályi hivatkozásokat és konkrét illetmény összegét tartalmazó tájékoztató dokumentum, vagy határozati forma szükséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(4b) bekezdése szerint a polgármester illetményének, tiszteletdíjának összegét a Mötv. 71. §-ának (1)–(4a) bekezdései alapján a jegyző állapítja meg. Ezzel párhuzamosan a Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése szintén kimondja, hogy a polgármester illetményét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Új munkaköri leírás átvételének elutasítása – munkáltatói lehetőségek

Kérdés: Szociális intézményben dolgozó karbantartó új munkaköri leírást kapott volna, de nem fogadta el. A munkáltató véleménye szerint csak olyan feladatok vannak benne, amelyeket eddig is elvégzett, de nem szerepeltek a sablonos munkaköri leírásában, a munkavállaló viszont ezt tagadja, és nem írja alá az új munkaköri leírást. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a közlés akkor is hatályos lesz [Mt. 24. § (2) bek.]. A közlést (az átadást) a munkáltató például tanúkkal vagy erről szóló jegyzőkönyvvel tudja utóbb bizonyítani. Összegezve: nincs jelentősége annak, hogy az érintett nem fogadta el a módosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól a választásokon közreműködőknek

Kérdés: A választás miatti szavazatszámláló bizottsági tagoknak rögzítjük a választás miatti munkavégzés alóli mentességet. De a jegyzőkönyvvezetőknek és a helyi választási bizottsági tagoknak nem találjuk a jogszabályt, hogy ők a választás utáni hétfői napon milyen jogcímen vannak távol? Nálunk is megengedett, hogy ne jöjjenek másnap. Esetleg az Mt. szabályozhatja, hogy másnap mentesülnek a munkavégzés alól? Avagy szabályosan kellene egy munkáltatói elrendelés arról, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ve. szerint, a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül:a) a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon,b) a külképviseleteken leadott szavazatok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Rendkívüli munkaidő ellentételezése személyi illetményre való jogosultság esetén

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál köztisztviselőként dolgoznak a közterület-felügyelőink, korábban munkaidőkeretben, majd általános hivatali munkarendben. A munkaidőkeret szerinti beosztás alapján áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, és véleményük szerint ezekre a napokra munkaszüneti napi pótlék illeti meg őket. A közterület-felügyelőink személyi illetményben részesülnek, azaz a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény mellett pótlék nem fizethető részükre. A hivatali munkarend szerint május 1-jén, munkaszüneti napon nem kellett volna dolgozniuk, azonban rendkívüli munkavégzést rendelt el számukra a jegyző, mellyel kapcsolatban ellenértékként nem esett szó díjazásról, csak szabadnapról. Ennek ellenére ezzel kapcsolatban is úgy gondolják a közterület-felügyelőink, hogy pótlék illeti meg őket. A Kttv. 98. §-ának (1) pontja értelmében rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, továbbá a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. A fenti két esetben a személyi illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nem fizethető pótlék? Vagy belépnek-e az Mt. erre vonatkozó szabályai?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. A személyi illetmény természetét tekintve tehát egyösszegű illetmény, melyhez további illetménypótlék, például idegennyelv-tudási pótlék, éjszakai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Polgármester díjazása – osztott munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (4b) bekezdése alapján a polgármester illetményének/tiszteletdíjának összegét az (1)–(4a) bekezdések alapján a jegyző állapítja meg. A fentieken túl a polgármester az illetményen/tiszteletdíjon felül költségtérítésre (15%), valamint a Kttv. vonatkozó rendelkezései alapján idegennyelv-tudási pótlékra is jogosult. Mivel a Mötv. csak az illetmény/tiszteletdíj esetében telepíti a hatáskört a jegyzőre, a költségtérítés, valamint az idegennyelv-tudási pótlék – mely nem része az illetménynek – megállapítására továbbra is a képviselő-testület jogosult? Ez az osztott hatáskör nem tűnik életszerűnek.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(4b) bekezdése szerint a polgármester illetményének, tiszteletdíjának összegét a Mötv. 71. §-ának (1)–(4a) bekezdései alapján a jegyző állapítja meg. A főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a vármegyei önkormányzat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.
1
2
3
…
17