427 talált cikk a végkielégítés kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát munkáltatói rendes felmondással szüntettük meg. A törvénynek megfelelően megállapítottuk az őt megillető végkielégítés összegét, mivel éppen a felmondási idő végére fog fennállni három éve a munkaviszonya. A munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára felmentettük a munkavégzés alól. Időközben azonban a munkavállaló a felmondási idő leteltét megelőző időpontra kérte a munkaviszonya megszüntetését, amit mi jóvá is hagytunk, így szerintünk nem lesz jogosult végkielégítésre. A munkavállaló azonban perrel fenyeget, ha nem kapja meg a végkielégítést. Valóban jogosult végkielégítésre, ha felmondásunk esetén a munkaviszonyának a megszüntetését a felmondási idő letelte előtti időre kérte?

Kérdés: 13 éve dolgozom, előbb köztisztviselőként, majd 2010-től kormánytisztviselőként. Indokolás nélküli felmentésemet még 2011. május 31. előtt néhány nappal megkaptam, a munkáltató így még kihasználta az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály adta lehetőséget. Kérdésem gyakorlati jellegű: mikortól helyezkedhetek el legkorábban, hogy ne veszítsem el a végkielégítésemet?

Kérdés: Intézményünk egyik szervezeti egysége a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltató részére került átadásra. A Kjt.-ben foglaltak szerint erről tájékoztattuk az érintett közalkalmazottakat. Egyik közalkalmazottunk nem járult hozzá az új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatáshoz, így közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 25/A. §-a alapján megszüntettük, és kifizettük az őt megillető 5 havi végkielégítést. Volt közalkalmazottunk azonban további 4 havi emelt összegű végkielégítésre tart igényt, mert jogviszonya a nyugdíjra jogosultságot megelőző 5 éven belül szűnt meg. Szerintünk nem jár neki ez az összeg. Jogszerűen járunk el, ha megtagadjuk a kifizetését?

Kérdés: Intézményünkben az egyik tanító munkakörben 7 éve foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntettük, és a felmentési idő teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Ennek megfelelően el is számoltunk vele, és megfizettünk részére az utolsó munkában töltött napon többek között 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. A tanítónő azonban keresetet indított intézményünk ellen, mert szerinte összesen 3 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, mivel a felmentési idő lejártakor már 8 éve állt fenn a jogviszonya. Megalapozott a közalkalmazott velünk szemben benyújtott keresete?

Kérdés: Cégünknél munkáltatói rendes felmondással megszüntettük az egyik "védett korban" lévő munkavállalónk munkaviszonyát. Végkielégítést nem fizettünk részére, mert alig több mint egy évig állt fenn a munkaviszonya. A munkavállaló felszólított bennünket, hogy fizessünk ki részére háromhavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést, mert őt a "védett korra" tekintettel a törvény alapján ez megilleti. Véleményünk szerint azonban erre nem jogosult, így nem tettünk eleget a felszólításnak. Helyesen jártunk-e el a munkavállalóval szemben, vagy valóban megilleti őt a végkielégítés?

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cégünk egyik munkavállalója egy GYES-en lévő kismama, a GYES 2011 júniusában jár le. Mivel a munkáltató a végelszámolás befejezését követően jogutód nélkül megszűnik, jól gondoljuk-e, hogy nem áll a kismama védelem alatt, és így a végelszámoló felmondhat neki? Amennyiben igen, a végelszámolás kezdőnapja lesz a felmondás kezdőnapja?

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?

Kérdés: A nőket érintően 2011. január 1-jétől bevezetett kedvezményes negyvenéves nyugdíjazási lehetőséggel összefüggésben kérdezzük: az érintett köztisztviselőink kérhetik-e a felmentésüket ilyen jogcímen, jogosultak lesznek-e végkielégítésre, valamint járhat-e nekik kedvezményes jubileumi jutalom? Mindezzel kapcsolatban jelenleg nem találunk egyértelmű szabályozást.

Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?

Kérdés: Az iskolánkban dolgozó egyik tanárnő két gyermeket szült, és öt év fizetés nélküli szabadság után szeretne visszatérni oktatni az iskolánkba. Mielőtt szülési szabadságra ment, fél év várakozási ideje volt hátra a következő fizetési fokozatba sorolásig. Az elmúlt öt év, amit otthon töltött a gyermekeivel, beleszámít-e a várakozási időbe, és visszatérésekor magasabb fizetési fokozatba kell-e sorolnunk a kolléganőt?