Találati lista:
1. cikk / 876 Két cég beolvadása a harmadikba – az ügyvezetők „sorsa”
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik társaságba olvad. Mindhárom gazdasági társaságnál az ügyvezetői tisztség ellátására munkaviszony keretében került sor. A két beolvadó gazdasági társaság esetében az eddigi ügyvezetők tisztsége megszűnik. Az ügyvezetői tisztségek megszüntetésére a gyakorlatban milyen munkajogi szabályokat kell alkalmazni?
2. cikk / 876 Óvónő jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12. 08-án megszületett a gyermeke, 2022. 12. 08. – 2023. 05. 24-ig 168 nap szülési szabadságon volt, majd 2023. 05. 25. – 2024. 12. 08-ig GYED-en, és 2024. 12. 09. – 2025. 12. 08-ig GYES-en. Az óvónő telefonon jelezte az intézmény felé, hogy a GYES után nem tud visszajönni dolgozni a családi körülményeiben bekövetkezett változások miatt. Ebben az esetben ezt írásban kell jeleznie a munkáltató felé? 2025. 12. 08-án vagy 2025. 12. 09-én kell megszüntetni a jogviszonyát? Közös megegyezéssel megfelelő? Időarányosan 1 évre járó szabadságot számolunk (46+2 munkanap), amit szabadságmegváltásként ki kell fizetnünk az utolsó napon?
3. cikk / 876 Költségvetési szerv beolvadása – a további foglalkoztatás elutasítása
Kérdés: Intézményünk könyvtári szervezeti egysége, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak, 2025. november 1. napjával beolvad egy másik költségvetési szervezetbe, a helytörténeti gyűjteménybe, ahol a kollégák az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók lesznek. Egy kolléganő nyugdíjasként dolgozik. Ha nem fogadja el az új munkaszerződést, jár-e neki végkielégítés vagy felmentési időre járó díjazás?
4. cikk / 876 Egyenlő bánásmód sérelme – „feláll” az osztály
Kérdés: Társaságunknál van két munkavállaló (egy igazgató és az asszisztense), akik minősíthetetlen és toxikus magatartása már elviselhetetlen. Ők ketten folyamatosan támadják az osztályunkat (a számviteli osztályt), személyeskedő, rágalmazó leveleket írnak hol nekünk, hol a hátunk mögött a munkáltatói jogok gyakorlójának, a vezérigazgatónak. Semmilyen módon nem tudjuk magunkat megvédeni, mert az indokaink süket fülekre találnak, még akkor is, amikor bizonyítjuk, hogy a belső szabályzataink és a jogszabályok szerint jártunk el. Mindezt büntetlenül tehetik, mert a vezérigazgató is őket támogatja. Azt azonban ő is elismerte, hogy a munkánkkal meg van elégedve. Cégünknél az egyenlő bánásmód abszolút nem érvényesül. Egy egész számviteli osztály – három könyvelő, egy könyvelő és bérszámfejtő, egy főkönyvelő – akar már távozni miatta, de a cégvezető még mindig úgy gondolja, hogy nem vagyunk elég kollegiálisak, és legyünk lojálisak a céghez. Már ott tartunk, hogy engedélyt kell kérni ahhoz, hogy betarthassuk a jogszabályokat, nehogy valamivel megsértsük azt a két embert. Milyen lehetőségünk van munkajogi szempontból? Megtehetjük-e, hogy az egész osztály egyszerre „áll fel”, akár azonnali hatállyal, hivatkozva a toxikus környezetre és a kialakult helyzetre? Néhányunknak az állandó stressz már testi betegségben is jelentkezik. A munkaszerződésünkben, belső szabályzatainkban nincs semmilyen kikötés vagy tiltás azzal kapcsolatban, hogy egyszerre távozzunk, nincs tanulmányi szerződésünk sem. Milyen esélyünk lenne egy munkaügyi perben a cég ellen?
5. cikk / 876 Pihenőnapi munkavégzés és a munkaidőkeret-zárás
Kérdés: Munkaidőkeretben dolgozónak 4 napon belül 12 óra rendkívüli munkavégzése van a pihenőnapján. Nem kap utána másik pihenőnapot. Ugyanennek a hónapnak a végén keretzárás is van. Megkapja a dolgozó a 12 órára az alapbért +100% pótlékot. Mi lesz a keretzáráskor emiatt keletkezett +12 órájával?
6. cikk / 876 Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
7. cikk / 876 Szülői szabadság – mint munkában töltött idő
Kérdés: Az Mt. külön nem sorolja a szülői szabadságot a munkában töltött időnek számító távollétek közé, így a munkáltató álláspontja szerint ez a 44 munkanap nem számít annak, ebből kifolyólag nem halmozódik ezen idő alatt időarányosan szabadság. Véleményünk szerint a munkáltató jogértelmezése téves, hiszen a szülői szabadság is fizetett rendes szabadság, azzal a különbséggel, hogy kevesebb bér jár erre az időszakra. Helyes az érvelésünk?
8. cikk / 876 Helyettesítés, bérpótlékok és szabadságkiadás 12 órás munkarendben
Kérdés: Általános munkarendben, nevelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek 8–16 óráig tart a munkaideje, adódik olyan helyzet, hogy gyermekfelügyelőt kell helyettesítenie. Amennyiben hétköznap 8–20 óráig van beosztva a nevelő, azt úgy oldjuk meg, hogy a 8 órát meghaladóan ledolgozott +4 órát a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék helyett lecsúsztatja a dolgozó. Viszont abban az esetben, ha 20-tól 8 óráig dolgozik, aznap nem megy be dolgozni a másik munkakörében, mert éjszakára lesz beosztva. Azt a napot hogyan kell kezelni? Az éjszakai munkavégzést követően sem megy be dolgozni, ilyenkor erre a napra pihenőidőt kell biztosítani, ami csak 8 óra, akkor így szintén csak a +4 órát kell lecsúsztatnia? Az éjszakai pótlék is jár erre az időre? Ha pedig hétvégén van a fentiekben meghatározott munkaidő valamelyikére beosztva a nevelő, mi a helyes eljárás? Kifizetjük túlórában, és nem kell foglalkozni a 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidővel, vagy pedig biztosítani kell részére egy másik pihenőnapot? Végül, ha a dolgozó, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, lehetséges-e, hogy 8 órában vegye ki a szabadságot azokra a napokra, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége?
9. cikk / 876 Betegszabadság napban való elszámolása – a hiányzó órák „ledolgoztatása”
Kérdés: A munkavállaló megszakítás nélküli, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, a hét minden napja munkanap lehet. Háromhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. A keret első hónapjában megbetegedett, öt napot betegszabadságon volt, ezekre a napokra 12 órára lett volna beosztva. A munkáltató a betegszabadságot napban tartja nyilván, így a betegszabadság napjait a szerződés szerinti napi munkaidővel, nyolc órával vette figyelembe. Így öt napra keletkezett a munkavállalónak mínusz 20 órája (5×4 óra). A munkáltató a harmadik hónapban ledolgoztatta ezt a 20 órát, így nem keletkezett a keret végén órahiány. A munkavállaló reklamál, hogy a munkáltató szabálytalanul dolgoztatta le vele ezeket a hiányzó órákat. Helyesen járt-e el a munkáltató? Nem tehetett róla a munkavállaló, hogy beteg lett, de ledolgoztathatóak-e a szabadság vagy a betegszabadság miatt keletkezett mínuszórák?
10. cikk / 876 Szabadságelszámolás – fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Hogyan járjunk el a gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében, aki a továbbiakban teljes munkaidő helyett részmunkaidőben szeretne dolgozni? Egyrészt kap bérfejlesztést, azonban a felgyülemlett szabadság kiadásánál már a részmunkaidőre vonatkozó távolléti díjjal kell számolni?
