867 cikk rendezése:
11. cikk / 867 Közalkalmazotti jogviszony váltása munkaviszonyra
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete arról döntött, hogy a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján egy költségvetési szerv közalkalmazottjainak egy részét átadja az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára, feladatkiszervezés kapcsán. Az önkormányzati határozat alapján a közalkalmazottak átadási határidejét 2025. október 1. napjában határozták meg. A vállalkozóval kötött szerződés hatálybalépése: 2025. október 1. A Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése szerint azon dolgozók esetében, akik nem járulnak hozzá az átvevő munkáltatónál a további foglalkoztatáshoz, az átadó munkáltató az átadás napjával értesíti a közalkalmazotti jogviszonyának (1) bekezdés szerinti megszűnéséről. Mi számít az átadás dátumának? Milyen jogcím szerint történik a jogviszony megszüntetése? Ezen közalkalmazottak jogosultak-e a felmentéssel történő megszüntetésre, jár-e a felmentési időre az illetmény (munkavégzés alóli mentesítés esetén a távolléti díj)?
12. cikk / 867 Munkaidőben munkahelyen kívül – a munkaadói szankciók
Kérdés: Mit tehet a munkáltató a munkából késő, illetve a munka végeztével munkahelyéről korábban távozó dolgozóval azon túl, hogy írásban figyelmezteti? Órabéresnél az igazolatlan órára nem fizet bért. Teljesítmény után bért kapó a kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kap ugyan, de ha nincs több alapanyag, és ezért idő előtt távozik a munkából, akkor még a bére sem csökken. Igazolatlan távollét idején a biztosítás szünetel. De mi lesz az igazolatlan órával? Azt a T1041-en nem kell jelenteni. Mivel szankcionálhat még a munkáltató? Van-e joga levonni büntetésként a munkabérből? Mennyi késés után élhet az azonnali hatályú felmondással? Meddig kell tűrnie a munkáltatónak? Vagy a home office jelenség óta minden megváltozott, ha a munka el van végezve, haza lehet menni? Késés, illetve munkahelyről korábban távozás miatti kieső időre – ami igazolatlan távollétnek minősül – a munkáltató írhat-e ki szabadságot fél órára a ledolgozott 7,5 óra mellé a késő dolgozónak abban az esetben, ha a szabadság nyilvántartása órában történik? Szankcionálhat-e a munkáltató munkabérből történő levonással, ha a dolgozó nem regisztrál be vagy ki a beléptetőrendszerből, kötelezhető-e a munkavállaló a rendszer használatára?
13. cikk / 867 Fizetés nélküli szabadság a Kttv. hatálya alatt
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén – ugyanúgy, mint a közigazgatási szerv munkavállalói tekintetében – lehetőség van-e arra, hogy a foglalkoztatott a törvényben nevesített kötelező eseteken kívül is, a felek megállapodása alapján, fizetés nélküli szabadságban részesüljön?
14. cikk / 867 Apai szolgálatmentesség – az igénybevétel határideje
Kérdés: A 6/2024. HM rendelet 90. §-ának (2) bekezdése alapján apasági szolgálatmentességre jogosult a hivatásos állományú katona, melyet a gyermeke születését követő második hónap végéig kell kiadni. Amennyiben az apa a munkáltató felé 60 napon túl jelenti be gyermeke születését, a munkáltató részéről mi a helyes eljárás? Apasági szolgálatmentesség megállapítható-e a határidő lejártát követően is (késedelmes bejelentés esetén)?
15. cikk / 867 Felmondás – felmentési idő és szabadságkiadás
Kérdés: A munkáltató több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással a visszaesett megrendelések miatt. Már egy hónappal korábban meghatározásra került a nyári leállás időpontja, amely alatt szabadságon lesznek a kollégák. A felmondást 2025. július 14-én közölték, a szabadság kiadása pedig július 21. és 31. között történt. Helyes ez így? Kell-e felmentési bért fizetni erre az időszakra is?
16. cikk / 867 Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése
Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
17. cikk / 867 Gyermekgondozási szabadságra járó fizetett szabadság
Kérdés: Ha a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát az anyuka megszakítja, majd pár hónap múlva újra úgy dönt, hogy visszamegy fizetés nélküli szabadságra, az első hat hónapban jogosult lesz ilyenkor is szabadságra?
18. cikk / 867 Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keresőképtelenség alatt
Kérdés: Egyik dolgozónk 2024. december 3-án otthon balesetet szenvedett, aminek következtében eltört a lába. Azóta is betegállományban van, de nagyon problémás, mert az orvosi igazolásért könyörögni kell, nem veszi fel a telefont, semmiben nem együttműködő. Április vége óta nem is adott le igazolást, és nem jelentkezik. Tudjuk, hogy ha felmondunk, a felmondási idő a betegállományból visszatérés után indul, de ilyen esetben, amikor nem elérhető a dolgozó, és a hívásokra nem reagál, orvosi igazolása nincs több mint egy hónapja, mit lehet tenni?
19. cikk / 867 Nyolchavi felmentési idő – mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Az önkormányzat egyik intézményében (bölcsőde), a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az egyik közalkalmazott (kisgyermeknevelő) jogviszonya felmentéssel szűnik meg, mert a felmentési idő végével öregségi nyugdíjasnak minősül. Mindkét félnek ez a közös akarata, mivel a közalkalmazott nyugdíjba kíván vonulni, és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A felmentési idő teljes időtartamára szeretné a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. A Kjt. alapján, jelen esetben, a felmentési idő nyolc hónap. Jogszerűen jár-e el a vezető, ha a felmentés teljes időtartamára, és nem csak a felére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól?
20. cikk / 867 Jogviszony-megszüntetés – közös megegyezéssel nyugdíjazás miatt
Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.
