Bírósági idézés – mentesít a munkavégzési kötelezettség alól?

Kérdés: Néhány éve polgári perben próbálok érvényt szerezni egy jogos követelésemnek. A per soron következő tárgyalási napja egybeesik az egyik nagyobb projektünk teljesítési határidejével. Jól gondolom, hogy az Mt. alapján a munkáltatóm köteles lenne elengedni a tárgyalásra? Nem szeretnék újabb tárgyalási határnapot kérni.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeken (pl. honvédelem) túl, a munkavégzésalóli mentesülés esetkörét gazdagítja a Pp. is. Míg a Pp.-ből levezethetően atanúzási kötelezettség egyértelműen állampolgári kötelezettségnek minősül(hiszen általános szabályként a tanú nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Diákszövetkezetnél végzett munka – beszámít-e a közszolgálati jogviszonyba?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozunk. Az egyik kollégánk korábban a nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett egy diákszövetkezetnél végzett munkát. A szövetkezet kiadott egy igazolást számára azzal a tartalommal, hogy folyamatosan dolgozott a diákszövetkezetnél 1997. október 1-jétől 2000. március 31-ig. Kérdésem, hogy figyelembe vehető-e, beszámítható-e a diákszövetkezetnél végzett munka időtartama a közszolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. § (1) bekezdése határozza meg azokat afoglalkoztatási jogviszonyokat, amelyeket a köztisztviselő besorolásánálfigyelembe kell venni, illetve e rendelkezés határozza meg a beszámíthatóidőtartamok mértékét is. E rendelkezés szerint a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...működését kedvezőtlenül érintő intézkedésnek tekinthető. Hatehát a szakszervezet egyébként más, neki felróható magatartást nem tanúsított,akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, mivel úgy járt el, ahogy az azadott helyzetben általában elvárható [Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Felmondási indok – a kölcsönvevő működési körébe tartozó ok?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk. Az elmúlt időszakban több kölcsönvevőnk hajtott végre csoportos létszámcsökkentést a gazdasági válság miatt, és egyben a kölcsönzött munkavállalóink jelentős részét is visszaküldte hozzánk, akik foglalkoztatását nem tudjuk megoldani. Felmondhatunk-e nekik arra hivatkozva, hogy a munkaerő-kölcsönző cég eredményes és gazdaságos működése a megrendelők által támasztott munkaerőigényekhez igazodik, attól jelentős mértékben függ, és mivel a kölcsönvevő jelentősen módosította munkarendjét és munkaerőigényét, a gazdaságos működés megteremtése érdekében létszám-racionalizálást, átszervezést kell végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […] A határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind akölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti. A felmondást akölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosanki kell tűnnie [Mt. 193/J. § (1)–(2) bek.]. A kölcsönbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 192. §-a szerint a vezető állású munkavállaló amunkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – amunkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A vezetőt arendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Képzés – visszatéríthető a költsége?

Kérdés: Cégünknél belső képzéseket tartunk, ahol olyan ismereteket szerezhetnek a dolgozók, amelyeket konkurens cégeknél is fel tudnak használni, illetve nyelvismeretük is bővül. Megítélésünk szerint, ha ezeket az ismereteket a munkaviszony megszűnése után volt alkalmazottunk továbbhasznosítja, akkor ezért legalább a képzés költségeit indokolt lenne visszafizetnie. Beírható-e ilyen kötelezettség a munkaszerződésébe?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben két jogintézmény keveredik: a munkavállaló -tanulmányi szerződés vagy munkáltatói kötelezés alapján – folytatott képzése ésa versenytilalmi kikötések. Az Mt. 103. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló– munkabérének és költségeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Vállalkozói járulék alóli mentesség

Kérdés: 2006 óta egyéni vállalkozó vagyok, 2008 nyarától munkaviszonyban állok egy nemzetközi szállítmányozási céggel. Az egyéni vállalkozói igazolványomat nem adtam vissza, eseti jelleggel továbbra is szeretném folytatni az egyéni vállalkozói tevékenységemet. Folytathatom-e egyáltalán a munkaviszony mellett az egyéni vállalkozói tevékenységemet? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnem?
Részlet a válaszából: […] ...aki a vállalkozóitevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, illetőleg akioktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. E rendelkezésértelmében a munkaviszonya létesítésétől kezdődően annak fennállásáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Végkielégítés a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lejártakor

Kérdés: Határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyom 2009. március 31-én jár le. Korábban a munkáltatóm, akinél tanulmányaim befejezését követően dolgozom – előbb egy, majd két, azt követően ismét egy évre – folyamatosan meghosszabbította a jogviszonyomat, ám most úgy néz ki, hogy a jövőben nem tud tovább foglalkoztatni. Jogosult leszek-e végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 37. § (3) bekezdése alapján 2009. január 1-jétől avégkielégítés bizonyos feltételek fennállása esetén abban az esetben ismegilleti a közalkalmazottat, ha jogviszonya határozott idő lejártával szűnikmeg. Amennyiben a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek

Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkaviszony fennállása alatt amunkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bekezdés]. E kötelezettségmegsértéséhez nem szükséges, hogy konkrét munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. §-ának (4) bekezdése szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
56
57
58
61